Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben
70 az orvos-rendőri eljárás, ezért őket külön díjazás nem illeti; a szükségből igénybe vett magánorvos a bírói hullavizsgálatra fennálló szabátyok szerint díjazandó. Az az orvos azonban, aki a beteget halálát megelőző betegségében kezelte, a hullavizsgálatot nem teljesítheti. 2. Az orvos-rendőri hullavizsgálat kivitele. A hullavizsgálat mindig két részből áll: a külső szemléből és a boncolásból. A külvizsgálatnál le kell írni a vizsgált hulla általános tulajdonságait (kor, nem, nagyság, tápláltság stb.) s- azután bonctani rendben, a tej, nyak, mell, törzs stb. különös gonddal megvizsgálandó, a ruha és test felületére tapadó szenny vagy egyéb anyagok szintén. A boncolásnál mindig meg kell nyitni mind a három testüreget (fej, mell, has) s az egyes szerveket az előírt részletes utasítás szerint kell megvizsgálni és leírni. A hullavizsgálati jegyzőkönyvet az orvosrendőri boncolásnál is pontosan az előírt alaki kellékek figyelembe vételével kell kiállítani. A jegyzőkönyv mindig két. részből áll: a tény- fölvételből és a véleményből. A tényfölvétel körébe tartozik a) az előzmények leírása és b) a vizsgálati (boncolási) lelet. Az előzményekhez tartoznak a helyre, időre, tárgyra és egyéb körülményekre vonatkozó adatok: mily hatóság, mikor, mily okból rendelte el a vizsgálatot; az ki által, kinek a jelenlétében, hol, mikor, mily időben, mily helyiségben foganatosíttatott? A lelet egy vagy több főrészből állhat a szerint, amint az eljárás csak szorosan a hullavizsgálatra szorítkozik vagy más tárgyak (ruhák, eszközök, anyagok) megvizsgálására is kiterjed. Ilyenkor a leletet annyi főrészre kell felosztani, ahány tárgya van a
