Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben

c) ahol ily halottkémek bármi okból nem alkalmaz­hatók, a községi elöljáróság e végből kirendelt tagja. (Ezenfelül a rend. kibocsátását megelőzőleg legalább 2 év óta kifogástalanúl működő halottkémek, ha képe­sítésük nincs is.) A községi-, illetve körorvos székhelyén és az ahhoz tartozó pusztákon — ha csak ott külön orvos- halottkém nincsen — a halottkémlést hivatalból telje­síteni köteles. Azt, hogy a körhöz tartozó más községekben közelségűk folytán a körorvos a halottkémlést telje- sítse-e, a közigazgatási bizottság állapítja meg. (Uj Et. 9. §. 4. pont.) Törvényhatósági vagy községi kórházakban és hasonló gyógyintézetekben a halottvizsgálati teendő­ket az ezzel megbízott intézeti orvos teljesíti. (Hk. Utas. 17. §.) 57 3. A halottkémek képesítése. Halottkémi képesítést óhajtó egyénnek annál a községi (kör-) orvosnál kell jelentkeznie, akinek a működési területén lakik. Az orvos a tanítást elvállalni köteles (5. §.); ott, ahol községi (kör-) orvos nincs, a tanítást a járás- vagy tiszti főorvos teljesíti (8. §.) A tanításért 40 K-nál nagyobb jutalmat az orvos nem igényelhet. Tanításra csak olyan egyént szabad elfo­gadni, aki írni, olvasni tud s aki ellen erkölcsi tekin­tetben kifogás nincs. Az oktató orvos megtanítja a jelentkezőt: a) a valóban beállott halál jeleire; b) a tetszhalál gya­nújában levő személyeknél követendő eljárásra; c) az erőszakos halál jeleire; d) az erőszak vagy járványos betegség okozta halálesetek alkalmából követendő

Next

/
Thumbnails
Contents