Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben
50 útiátalányt pedig előzetes negyedévi részletekben, a vármegyei orvosi alap terhére, az orvos székhelyére nézve illetékes állampénztárból (adóhivatalból) nyerik. (Új Et. 19. §.) i) Nyugdíj. A belügyminister utasíttatik, hogy e törvény életbelépte után, egy év alatt a községi (kör-) orvosok számára országos nyugdíjintézet létesítéséről gondoskodjék s erről az országgyűlésnek jelentést tegyen. Addig, amíg az országos nyugdíjintézet létesíttetik, azoknak a községi (kör-) orvosoknak özvegyei és árvái, akiknek férje, illetőleg atyja hivatalos eljárás közben szerzett fertőző betegség folytán életét vesztette, tekintet nélkül az elhunyt szolgálati éveire, olyan elbánásban részesülnek, mint azoknak az állami tisztviselőknek özvegyei és árvái, akiknek férje, illetőleg atyja 2000 K fizetést élvezett. Ha azonban az elhalt községi (kör-) orvos beszámítható javadalmazása 2000 K-nál több volt, az özvegyi ellátás és a nevelési járulék megállapítása a tényleg élvezett beszámítható javadalmazás alapján történik. Az özvegyi ellátás és a nevelési járulék az államkincstárt terheli. (Új Et. 26. §.) NB. Miután az orvosi nyugdíjintézet ügye még teljes befejezést nem nyert, erről a végleges megállapodás előtt bővebb ismertetést közölni nem lett volna indokolt. 3. §. Községi bábák. 1. Alkalmazásuk. Minden város (község) szakképzett bábát köteles tartani. Minden város, nagyközség és minden olyan kisközség, amelynek legalább 800 lakosa van, okleveles bábát köteles alkalmazni. Az ennél kisebb községek,
