Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben
51 ha a községben okleveles bába nincs, kötelesek a belügyminister által fentartott bábatanfolyamokon kiképzett és a tiszti főorvos által képesített bábákat alkalmazni. Az ilyen bába azonban, ha ugyanabban a községben okleveles bába állandóan letelepszik, ez időponttól számítandó egy éven túl állását csak úgy tarthatja meg és szülésznői gyakorlatot is csak úgy folytathat, ha valamely bábaképző-intézetben időközben rendes oklevelet szerzett. Két, egymástól legfeljebb két kilométerre eső oly község, amelynek lakossága együttesen 1600-nál nem nagyobb, a vármegye törvényhatósági bizottságának jóváhagyásával közösen is tarthat okleveles bábát. 2000-nél több lakossal bíró r. t. városok és községek több, és pedig 2—5000 lakosig kettő, 10000 lakosig három, ezen felül minden további 5000 lakos után egy-egy községi bába tartására, vagy arra is kötelezhetők, hogy a szegény szülőnő bábái segedelméről a magánbábák díjazása útján gondoskodjanak. Erre nézve a vármegye szabályrendeletileg intézkedik. Ha a község bábatartási kötelezettségének nem tesz eleget, a községi bábát a község terhére az alispán rendeli ki. Az így kirendelt bába megbízatása addig tart, amíg a község megfelelő bábát nem alkalmaz. (Új. Et, 27. §.) Az iránt, hogy a törvény 27. §-a értelmében minden, legalább 800 lakossal bíró községben okleveles, az ennél kisebb községekben pedig a belügyminister által fentartott bábatanfolyamokon kiképzett s a vármegye tiszti főorvosa által képesített községi bába legyen, a vármegye alispánja intézkedik. Evégből a vármegye t. főorvosa által az 1898. évi 120,528. B. M. sz. rendelet értelmében vezetett bábatörzskönyv s ugyancsak a t. főorvos által az úgynevezett másodrendű bábákról vezetett nyilvántartás, továbbá az 1900. évi népszámlálás ered4*
