Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben
48 minden községére nézve, tekintet nélkül a székhelytől való távolságra, azonos összegben állapíttatnak meg, az oda- és visszautazással járó időveszteség kárpótlásául szolgáló távolsági díj kilométerenként fillérekben, vármegyei szabályrendelettel állapítandó meg. Ha a hatóság hevenyfertőző betegségek elterjedésének megakadályozása s az óvóintézkedések ellenőrzése céljából a fertőzött községek gyakoribb látogatását rendelte el, a távolsági díjat a járásorvos és a főszolgabíró által láttamozott útiszámla s ehhez mellékelt működési napló alapján mindenkor a belügyi tárca viseli. Ily esetekben azonban a fertőző betegségben szenvedők látogatásáért, a számukra való rendelésért és az óvóintézkedések ellenőrzéséért más díj fel nem számítható. A távolsági díj fel nem számítható az időszaki látogatások és rendelések (20. §.), az általános közegészségügyi szolgálat végzése, a szegény betegek látogatása, a védhimlőoltás és újraoltás végzése (6. §.) alkalmával. (Új Et. 22. §.) A beteglátogatásért megszabandó díjtól meg kell különböztetni a rendelő helyiségben teljesített rendelésért járó díjat, amelynek mértékére nézve a törvény nem intézkedik, de a dolog természetéből folyik, hogy ez utóbbi aránylag mindenesetre mérsékeltebb legyen. Ott, ahol a szóban levő díjak a törvényben meghatározott legkisebb mértéket elérik, avagy meghaladják, a törvény életbeléptetésekor csak a távolsági díjat kell megállapítani. Kivánatos, hogy a távolsági díj esetről-esetre való kiszámításának mellőzhetése végett a törvény fenntidézett szakasza értelmében megalkotandó vármegyei szabályrendeletben a látogatási díjak az orvosi kör minden egyes községére nézve — a távolság és a közlekedési viszonyok figyelembe vétele mellett —- állapíttassanak meg, amely esetben távolsági díj nem jár. A
