Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Különös rész - A) A rendszer-bántalmak - A hátsó kötegek rendszer-bántalma
'62 rös és a zöld színérzés elvész, de hosszasan fennáll még a kék és sárga szín). A láták egyenlőtlenek, néha szűkültek, vagy tágultak, e tüneteket idegfájdalmak kísérik; továbbá kettős látás, szemmozgató-ideg- félhűdés; gyorsan múló alkalmazkodás hüdés lehet egyik vagy mind a két szemen, és különféle hallás-zavar. Előfordul továbbá fej szédülés, különböző hűdés (féloldalú és beszédhűdés) is, de e tünetek gyorsan mulók. E felsorolt tünetekre, mezeket régebben francia szerzők (mint különösen bujakórra jellemzőket) felemlítettek, újabban Bernhardt tett figyelmessé. 2. Gerincvelő-tünetek. Ezek múló érzés-zavarban, érzés-izgalomban nyilvánulnak; ilyen tünetek: nyilamló fájdalmak a bőrben, csúzhoz hasonló rohamszerű hát- és lábfájdalmak, övfáj dalom: ezek mellett különbféle múló érzészavarok, zsibbadtság az alsó végtagokban, érzéstelenség a lábháton, a talpon s az alszáron, néha lábfekély; az izmok könnyen fáradnak, zsongjuk csökkent (a járásban nem kitartók, gyorsan fáradok, az alsó végtagokban múló összrendezetlenség), a térd-reflex változott, többnyire csökkent. További tünetek: nemi ingerültség (izgékonv nemi gyengeség), magömlés, hólyag-renyheség, görcsök, ideges fájdalmak a gyomor- és bélben, ezzel több napig tartó émelygés, szédülés, hányás; rohamokban jelentkező aggódás szívdobogással, ideges mellszorongással (Westphal « praecordialcrisis»), izületi bántalmak, mint pl. a térd- és vállizület fájdalmatlan és láz nélküli megduzzadása. II. II. A kifejlett bántalom időszaka. Az összrendezetlenség (ataxia, incoordinatio) időszaka. 1. Mozgás- és érzés-zavarok. aj Mozgás-zavarok. Az izmaink által kivitt mozgás különösen a járás bizonytalan. A járás ingadozó, botló, a betegek gyorsan elfáradnak, a lépcsőn-járás nehézkes. Ha a beteg egy lábra áll, különösen ha zárja szemeit, az ingásokon azomial felismerjük hogy melyik a bántalmazott oldal, gyors forduláskor és csukott szemmel álláskor a beteg dülöng (Bomberg-tünet). Lassan a járás mind szabálytalanabbá lesz, a szemek aggódva ellenőrzik a lépéseket, a lábak járáskor hányatnak, szóval a járás atakticussá lesz (1. 50. lapon). Megváltozott a beteg állása, a járása és az egyensúlya, minek folytán igen könnyen eldül.
