Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)

Általános rész - Működés-zavarok - Mozgászavarok

47

ezen ideggel futó érző rostok működése ép, úgy e tünet a szürke mellsőoszlopok bántalmát bizonyítja a mi a gerincvelő mellső szürke, oszlopainak lobjánál fordúl elő, (a polio-myelitis anteriornál), a haladó izomsorvadásnál (atrophia muscularis progressivanál), az oldalkőtegek izomsorvasztó elkeményedésénél (sclerosis funiculorum lateralium amyotrophica) és a kiterjedt gerincvelő lobnál (myelitis diffusánál), ha a mellső oszlopok a bántalom körébe vonatnak. — Ellenben soha sem fordúl e tünet elő agyeredetű liűdéseknél vagy elsőleges izombántalmaknál (Erb). Az elfajulási rángás tehát jele annak, hogy az ideg elfajult és megfordítva, az ép villamos ingerlékenység jelenléte a mellett bizonyít, hogy a szürke állomány mellső oszlopai nem betegek.

MŰKÖDÉS-ZAVAROK.

A gerincvelő bántalmazott velőrészletének kórisméje ama részlet működés zavarából ismerhető fel. E zavar lehet mozgási, érzési, a visszahajlásban nyilvánuló (reflectoricus) és táplálkozási.

E zavarok közűi a visszahajlásban és táplálkozásban nyilvánulok : «A gerincvelő, mint a visszahajlás központja» és «A gerincvelő, mint tápláló központ» című fejezetekben tárgyaltattak s így hátra volna még, hogy a mozgás-zavarokat vagyis az akaratos izommozgásban nyilvánuló, valamint az érzésben nyilvánuló zavarokat tárgyaljuk.

Mozgás-zavarok.

(Az akarat befolyása alatti izmokban.)

Ezek a gerincvelőbajok leggyakoribb zavarai; az akarat által befolyásolt izmokban nyilvánulnak, a melyeket a gerincvelő mozgató idegei látnak el. De megjegyzendő, hogy gerincvelő-bántalmaknál az agyidegek körében is tapasztalhatunk kóros tüneteket, ilyenkor agy- gerincagyvelő bántalommal van dolgunk.

A mozgás-zavar nyilvánulhat a test az összes izmaiban, vagy egyes izmokban, vagy nyilvánulhat az bizonyos összrendezett mozgásokra, például hajlításra, feszítésre alkotott izomcsoportokban, a melyek működésében ilyenkor összrendezetlenség nyilvánúl. Ha a 37— 39. lapon a reflexeknél röviden tárgyalt hiányos összrendezésű mozgásoktól eltekintünk, úgy a mozgás-zavarok a mozgásoknak a hűdésig terjedő fokozatos gyengülésében nyilvánulnak (paresis, paralysis). E zavarok fejlődése a teljes hűdésig lassú vagy rögtöni.