Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Általános rész - Bonctan
18 innen azután vegyülnek a mozgató rostok a csigolyaközti dúcokból eredő érző rostokkal. Ha a csigolyaközti dúcok között és a gerincvelő közt lévő érzőrostokat átvágjuk, az érzőrostoknak a központ felé eső része sorvad; a mi a mellett bizonyít, hogy a csigolyaközti dúcok a gerincvelőben futó érzőrostoknak tápláló központai. A FEHÉR ÁLLOMÁNY FINOMABB SZERKEZETE. A fehér állomány velős idegrostokból, kötő-szövetből, az ebben futó véredényekből és idegkötőanyagból áll. A kötőszövet a lágyvelő-burok belső lemezéből való, a melyből majd keskenyebb, majd szélesebb kötőszövet-lemezek vagy válaszfalak ékelődnek a fehérállományba. E válaszfalak benn, finom lemezekké elágazódva végre vékony fonalakból álló hálózatot képeznek, a melynek hézagai az idegrostocskákat egymással összekötő ragasztó anyaggal, a neurogliával, vannak kitöltve oly formán, hogy minden egyes idegszálat neuroglia von be vagy az idegek egész csoportját mint hüvely borítja. — Vájjon a neuroglia fehérnyenemű alvadó tömeg-e vagy kötőszövet, vájjon annak csillag alakú (Deiters) sejtei fehér vérsejtek-e ? még vitatott kérdés. A fehér állomány mindenütt velőhüvelyes idegrostokból áll, a melyek a mellső fehér eresztékben (commissura anterior alba) harántul, a kötegekben hosszirányban futnak. 1. A fehér ereszték. Harántirányu rostái a gerincvelő két fele között vannak kifeszítve. Ezen idegrostok legnagyobb része magában az eresztékben kereszteződik. Egy részük a mellső kötegek hátsó szelvényének területén eltűnik; e rostok az egyik gerincvelő fél szürke mellső szarvából jönnek és keresztezés után a mellső kötegek hátsó oldalrészébe térve felfelé hajolnak és hosszirányban folytatódnak. Egy másik sokkal hátrább álló tompább szög alatt találkozó rost-részlet, a mellső és hátsó szarv határán az oldalkö- tegek közeiéig követhető, itt hosszirányba lefelé tér és miután belőle az oldalkötegekbe nyalábok hatolnak, mind vékonyabbá lesz. Ez a fehér ereszték eddig nem keresztezett részlete a mindjárt említendő mellső py- ramis-rostköteg (Flechsig). Az ereszték-rostok egy más részlete a gerincvelő szürke oldalrészébe sugárzik; valószínű, hogy ezek mellső gyökrostok, amelyek a túloldal nagy dúcsejtemek tengelyfonalaival kapcsolódnak.
