Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Általános rész - Bonctan
19 2. A fehér kötegek. A kötegekben a velőhüvelyes idegrostok hosszirányban futnak, ezeket haránt és ferde irányban tartó rostok szelik át. A hosszirányú ge- rincvelő-kötegek összesege külömböző működésre szánt, több elkülönzött rendszert képez; e rendszerek, kötegek egyike hosszú, az agyból eredő vág}7 oda futó rostokat tartalmaz, a másika rövid rostokat, melyek a szürke állomány sejtéit kötik össze egymással. Már Türk felismerte ama kórbonctani változást, hogy bizonyos agyrészek megbetegedése után, állandóan bizonyos gerincvelőrostpályák zsiros elfajulása következik ; igya mellső agykéregben fekvő s az akarat befolyását közvetítő nagy dúcok (mozgató központok) megbetegedésekor a mellső oldalkötegek bizonyos rostkötegei fajulnak el az egész gerincvelő mentén. Schieferdecker pedig élettani kísérlettel bizonyítá, hogy a gerincvelő átmetszése után bizonyos, egymástól elkülönzött hosszrostoknak — az átmetszés helyétől fel- vagy lefelé haladó — elfajulása következik be. Flechsig e leletnek megfelelőleg a gerincvelő kifejlődési viszonyait kutatván, bebizonyítá, hogy a fehérállománynak velőhüvelyes rostái nem fejlődnek ki egyidejűleg, sőt hogy a velőhüvely nélküli rostoknak is egész csoportja elkülöníthető myelin tartalmú rostoktól, miáltal a gerincvelőben hosszan futó külömböző kötegek könnyen követhetők. Ily úton puhatolta ki Flechsig a gerincvelő liosszrostozatának következő rendszereit. (L. 3. ábra.) I. A mellső kötegekben. 1. A lobor-(pyramis-) pályák (a) a mellső kötegben, közvetlen a hosszbarázda mentén fekszenek; ezektől kifelé vannak 2. a mellsőköteg alaprostai (b), melyek a pyramis-pályák s a szürke mellső szarvak között fekszenek. II. A hátsó kötegekben. 3. A GoLL-kötegek (belső) ik-kötegek (c); a hátsó kötegben közvetlen a hátsó hosszbarázda mentén fekszenek; ezektől kifelé, köztük s a hátsó szarvak között vannak 4. a Burdach (külső) ik-kötegek (d). III. Az oldalkötegekben vannak: 5. A mellső vegyes oldalkötegpályák mell és oldal felé helyezve (e). 6. Az oldalas vegyes oldalkötegpályák ff), ők a szürkeállománynak oldalhatárát képezik s a szürkeállományba besugárzanak. 7. Az oldalköteg pyramis-pályái (g); ezek tartalmazzák a keresz2*
