Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)
Beosztás - III. Csoport. A gyomornak általános neuropathiák által feltételezett idegbántalmai - A) A gyomor neuropathikus érzési zavarai
70 hyperaesthesiától el kell választani. Míg az utóbbi, mint említettük, különösen külső ingerek alkalmazására nyilvánul, és pedig az által, hogy az inger hatása aránytalanul jelentékenyebbnek tűnik fel, mint a hogy az inger fokának megfelelne; addig a gyomorzsába önként, vagy ellenőrizhetlen belső ingerek által ébresztetik fel, s teljesen oly jelleggel bir, mint a neuralgiák általában, melyek a fájdalomérzetek nagy birodalmában egész külön helyzetet foglalnak el. Igaz, hogy a gyomorzsábánál hiányzik ama legfontosabb neuralgiás kritérium, hogy a fájdalom valamely idegtörzs vagy ág lefutásának felel meg, vagy legalább ez idegpálya egyes pontjain túlérzékenység, vagy a fájdalom kitörési góczai nyilvánulnak; de ezen kritérium kimutatása nem is várható a gyomoridegek fonatszerü bonyolult rendeződése és a szerv hozzáférhetlensége miatt. A gyomorzsába egyéb tulajdonságai azonban teljesen egyezők a többi neuralgiákéval. Ide tartoznak: a fájdalom hevessége, fellépésének rohamszerű alakja, látszólagos önkénti volta, a nyomás könnyítő hatása, a rohamot követő túlérzékenység, a fájdalom kisugárzása más idegpályákra, a gerinczoszlopra, a bordaközi idegekre, a válltájra; továbbá a mozgási reflexek, melyek hányásban, és bizonyára még gyakrabban a gyomorfalak görcsös összehúzódásaiban nyilvánulnak; az érverés reflectoricus meglassu- lása, s valószínűleg még ellen nem őrizhető edénymozgató és elválasztási jelenségek. Az előbbi csoportokban szóltunk az önszenvi és visszahajlási gyomorzsábáról; itt a gyomor azon neuralgiás bántalmaival van dolgunk, melyek általános neuropathikus alapon nyugszanak, és ennek csak részjelenségei. Fölösleges volna és messzire vezetne, ha azt akarnám fejtegetni, mennyire hajlamosak az idegesek, a méhszen- vesek, sápkórosok, (kiknél persze az idegesség mellett a vérszegénység is közreműködik), a test különböző területein neuralgiákra, és mily kiváló szerepet játszik ezek közt épen a gastralgia. Természetesen minden egyes esetben, midőn a neuropathiás gyomorzsábát akarjuk meghatározni, nem csak az alkati idegességet kell megállapítani, hanem minden egyéb oki mozzanatot ki kell zárnunk, mely gyomorzsábát idézhetne elő. Tehát ki kell zárnunk minden szervi gyomor- bajt, mely tüneti gastralgiával jár, továbbá azon vérvegyi változásokat (mint köszvény, malaria, vérszegénység), melyek ismeretlen hatás által a gyomoridegekben neuralgiás állapotot hoznak létre, vegre a testben rejlő minden lehető reflexingert, mely a helyi bántalom kiindulási pontja lehetne; s ez oly feladat, mely nem mindig fejthető
