Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)

Beosztás - III. Csoport. A gyomornak általános neuropathiák által feltételezett idegbántalmai - A) A gyomor neuropathikus érzési zavarai

a kóros evési inger, az ál-éhség — a mint azt már a laikusok nevezik — telt gyomornál is jelentkezik, és ha nem elégíthető ki azonnal, úgy rágó fájdalmak támadnak a gyomorban, az éhgyomor kínos •érzése, az aggodalom és gyöngeség érzete egész az aléltságig; és ez, párosúlva a tápfelvétel gyakoribb szükségével, az ideges hyperorexia egyik legbiztosabb jele. A gyomornak ezen indokolatlan túlterhelése, ha soká tart, emésztési zavarokat, zsábás fájdalmakat, időközönkint gyomorhurutot is vonhat maga után, ritkábban gyomortágulatot vagy makacs hasmenést. Tapasztalatom kiválólag hasonló, egészben véve gyöngébb esetekre szorítkozik. A súlyos alakoknál, melyek az anorexia nehéz eseteinek felelnek meg, a gyakori éhségérzeten és a túl- mohó evésen kívül jellegzetes a fogyasztott étkek nagy tömege, gyakran az étvágy esztelen kielégítési módja és végre azon heves ideges tünetek, melyek a tápfelvétel rohamszerűleg fellépő kényszerét kisérik, mely utóbbiak megbízható orvosok bizonysága szerint aléltságig, sőt az őrjöngésig is fokozódhatnak.

Csak utóbbi időben volt alkalmam egy ily súlyos esetet észlelni, mely a betegségnek igen tökéletes képét nyújtja. Az eset egy értelmes, éves távirdai tisztet illet, ki múlt őszszel lépett a kórházba. Állítása szerint jelen baja előtt mindig teljesen egészséges, csak izgékony természetű volt. 1883. április havában 3—4 napig tartó, izzadással járó láza volt, mire két hónapig tartó oly étvágytalanság lepte meg, hogy majd kizárólag szikvizzel és borral élt. Különösen a bústól undorodott. Miután így egyszer négy napig mit sem evett, hirtelen kedvet kapott kenyérre és evett is körülbelül két fontnyit. E pillanat óta különösen kenyérre és tésztaneműekre irányult farkaséhsége; később mindegy volt neki, bármivel tölté meg gyomrát. Ha ezen mohó étvágy meglepte, egy jó ebéd után is megevett egy fél vagy egész nagy kenyeret; ha készlete kifogyott, nyers ugorkát és burgonyát lopott és megette. E mellett soha sem érzé magát jóllakottnak. A kórházban gyakran kért, hogy néhány napig csak levest adassak neki, mert, ha elkezd egyszer enni, a mohó vágy gyengévé és beteggé teszi. Ilyen szüneteket az evésben már ezelőtt is gyakran tartott; talán ezért nem lehetett nála gyomortágulatot kimutatni. Úgy érzi, mintha nyelve folyton porral és mészszel volna behintve; a szomj érzete majdnem teljesen megszűnt.

De a boulimia jellegzetes tünetein kívül még egyéb ideges változások is léptek nála előtérbe. Az erős ember, ki előbb önfertőző és ledér életű volt, most impotens; lábai gyöngék, járni nem tud sokáig;