Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)

Beosztás - III. Csoport. A gyomornak általános neuropathiák által feltételezett idegbántalmai - A) A gyomor neuropathikus érzési zavarai

feltálalják, a vonzó étvágy helyett az aversio visszataszító érzete vagy határozott undor támad bennök, és az étvágy odavan. A beteg és az orvos aztán a különböző tápszerek nagy étlapján keresik azon anyagot vagy készítési módot, mely étvágyra ingerelné, azaz oda törekesznek, hogy az éhség érzetét valamely határozott tárgyhoz kapcsolják. Az esetek többségében persze az étvágygyal az éhség is hiányzik. De étvágy éhség nélkül az én felfogásom és formulázásom szerint nem létezik. Az ellenkezőnek bizonyítéka, mely azon ismert tapasztalatban rejlenék, hogy l’appetit vient en mangeant, hol tehát az étvágy éhség nélkül is megjön, ez, úgy hiszem, hamis értelmezésen alapul. Ha nem érzek éhségét, és valamely határozott etel elképzelése, vagy még inkább annak megpillantása vagy megszagolása, de leginkább megízlelése által étvágyat kapok rá, úgy én azon bizonyos étel psychicus vagy érzéki ingere által fölkeltettem és előidéztem az éhségét, s minthogy a tárgy is már adva van, az étvágyat is, vagyis az ohjectivált éhséget. Különben mindig csak kísérlet marad, ha ilyen tisztán alanyi és oly különböző módosulatra és fokozatra képes érzetet pontosan s világosan akarunk definiálni.

Nevezetes, hogy míg a legtöbb nyelv az éhséget és étvágyat két külön szóalakkal különbözteti meg, a szom j érzetre tudomásom szerint egy nyelvben sincs az étvágynak megfelelő synonym, Fent nyilvánított felfogásom szerint ennek élettani magyarázatát azon körülményben keresem, hogy a tápszükséglet az egyszerű természet fiánál is különféle tárgyra irányulhat, s így az általános éhségérzet különféle irányban válhat mint étvágy tárgyilagossá; míg a szomj természetszerűleg csak a vízpótlásra irányul, és a szomjazási vágy, ha a hiányzó fogalmat szabad így kifejezni, a természeti állapotban nem aspirálhat más tárgyra, mint a mire az egyszerű szomj, a vízszükség. Tehat pleonasmus volna valamely más kifejezés arra, a mit körülírva szomj azási vágynak neveztünk; ezt a keletkező nyelvek logikai szelleme szerencsésen ki is kerülte. Persze a mi kényes ínyünk mai napság a különböző italokban több mint elegendő tárgyat talál az objecti válásra, s így azon civilizált ínyek nyelveinek joggal vethetjük szemére, hogy adósak maradtak egy létező fogalomra egy kifejezéssel. S míg általában mondhatom, hogy éhes vagyok, vagy objectiválva étvágyam van szőlőre, őzpecsenyére stb., addig ép oly általánosan kell mondanom, szomjas vagyok, mint objectiválva is: szomjas vagyok borra, sörre stb.

E kitérés után forduljunk az éhségérzet és étvágy renddlenességei]>r. Stiller B. Az ideges gyomorbántalmak. -i