Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)
Beosztás - III. Csoport. A gyomornak általános neuropathiák által feltételezett idegbántalmai - A) A gyomor neuropathikus érzési zavarai
48 működésében megbetegedett központi idegrendszer a gyomorban hoz létre, és mintán, a mint fentebb fejtegettük, a gyomornak majdnem minden élettani functiója ideges befolyásra jön létre, ezért beideg- zési zavarok által is mind meg lehet háborgatva. Aj A gyomor neuropathikus érzési zavarai. a) Az élvségi érzet zavarai. Kezdjük el a gyomor saját lag os érzékenységével, melyet éhségnek és étvágynak nevezünk. Sajnálatomra, sehol sem akadtam e két synonyma pontos formulázására és megkülönböztetésére. Általában az éhséget az étvágy magasabb fokának tartják; Voit, úgy látszik, az éhség alatt csak a valódi inanitiót, étvágy alatt az éhségi érzetnek naponta többször jelentkező első jeleit érti, melyek természetesen inanition még nem alapulhatnak. E meghatározás szerint tehát azon embernek, ki reggelizett, déltájban még nem szabad éhesnek lenni; ehhez csak körülbelül 24 órai böjtölés után volna élettani joga. Hogy a fentebbi definitiora visszatérjek, én nyelvérzékem és egészségeseken s betegeken, valamint magamon tett tapasztalatok után merem állítani, hogy az éhséget nem szabad mint az étvágy egyszerű mennyileges fokozódását felfogni, hanem hog}7 az minőlegesen különbözik ettől; amennyiben az éhség a tápszükséglet érzetét fejezi ki általában, míg az étvágy határozott tápszerre irányuló éhség. Az étvágy tehát a képzelt vagy érzékeinkkel (látás, szaglás, ízlés), észrevett étkekre objectivált éhség. Egyezik ezzel a latin appetitus ciborum, míg fames tárgyi genitivus nélkül használtatik; csak képle- tileg használja a költő mint fames auri. Majdnem úgy látszik, hogy míg a határozatlan éhségi érzet a gyomoridegekben keletkezik, addig a többé-kevésbbé czélirányos étvágy támadására a glosso-pharyngeus együttes ingerülete szükségeltetik, mely vagy direkte, tehát ízlési inger által, vagy psychicus központokból reflex-útón a látó- vagy szagló-ideg felől áll be. Ha tehát az étvágy egyenlő az éhséggel, hozzászámítva az ízlési idegingerületet, úgy érthető, hogy már élettani körülmények közt is, de még inkább kóros állapotban lehet érezni éhséget étvágy nélkül, de nem fordítva: étvágyat éhség nélkül. Hány betegnek van kifejezett, néha a rosszúllétig fokozott éhségérzete ; de mihelyt képzeletükben vagy valamely étel megpillantása által objectiválni akarják, azaz mihelyt asztalhoz ülnek és az ételt
