Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)

Beosztás - II. Csoport. A gyomor reflectorikus idegbántalmai

ideg központjának közvetítésével okoz hányást. E helyen természetesen, hol környi ingerforrásokról szólunk, nem tárgyaljuk a leggyakoribb, a gyomorból magából kiinduló hányási reflexet. Érdekes azon élettani tény, hogy a garativeknek bizonyos métységben való gyengéd izgatása oly hányást okoz, mely bevezető hányingeres mozgásokkal, tehát a garatizmok antiperistalticus összehúzódásaival kezdődik; míg a garatnak kissé mélyebb helyen való izgatása peristalticus vagy nyelési mozgásokat okoz a cserépfedélszerűleg elhelyezett constricto- rokban és a bárzsingban (Payy). A mi a garat antiperistaltikájának, az inger csekély tovavitelénél, a peristaltikába való átcsapását illeti, fontolóra kell venni, hogy a nyelési és hányási mozgások központjai a nyúltagyban is oly közeli szomszédságban vannak, mint a peripher izgatási pontok.

Nincs eldöntve azon hányás tulajdonképeni eredete, mely erős köhögés által jő létre, mint hökhurutnál, sok tüdővészesnél stb. Azon alternativa előtt állunk, vájjon a légző központ erős ingerlése a szomszédos, sőt részben azonos hányási központra terjed-e át — a vagus központi vége mindkettőben részt vevén — vagy csak a hevesen működő hasizmok hatnak mechanice a gyomorra, miáltal ez egyenest kiürittetik. Pavy ugyan megengedi, hogy némely esetben az utóbbi történik, de mint más búvárok (Cohnheim) ő is azt hiszi, hogy többnyire központi vagusredex forog fenn.

En részemről valószínűtlennek tartom, hogy a köhögési mozgás, vagy a mi itt egyedül tekintetbe jön, a hasizmok összehúzódása, a gyomrot, ha csak nincs feszesen megtöltve, egyenesen összenyomás által kiüríthetné. Hiszen a rekesz köhögésnél el van lazulva és ilyennek kell lennie, hogy a kilégzési lökés mechanicus hatása, mely a hasizmoktól indul ki, egyenesen hathasson a tüdőre; de ha a rekesz el van lazulva, úgy hiányzik az ellenálló ellenfal, mely a hányásnál elengedhetlen, hogy a magában véve passiv gyomor kiürülhessen. A hasprés fogalma is kívánja, hogy a gyomor az összehúzódott hasizmok és leszálló merev falként rögzített rekesz közt összenyomassék, mi természetesen köhögésnél nem történik.

A köhögés ugyan mindig mély belégzéssel, tehát a rekesz összehúzódásával kezdődik, de ép e pillanatban a hasizmok, mint exspira- torok, el vannak lazulva. A hasprés két tényezője a hasfal és a rekesz, e szerint a köhögésnél mindig csak felváltva működnek, tehát a gyomorra nem fejthetnek ki concentrikus nyomást. Úgy hiszem, a folyamatot mégis megérthetjük, a nélkül hogy fel kellene vennünk, misze-