Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)
Beosztás - II. Csoport. A gyomor reflectorikus idegbántalmai
40 némely méhbaj miért kepesebb a gyomorban reflexeket támasztani, mint más. 0 azt hiszi, bogy tán az idegek boncztani viszonya az oka, hogy miért okoznak oly ritkán a méh nyákhártyájának bajai, s miért oly gyakran a méh helyzet- és nagyságváltozásai dyspeptikus állapotokat. Ugyanis a hüvely felső részének külfelületén és a méh nyakán valamint annak fenekén számos dúcz létezik, melyekben a méhfonat végei a plexus spermaticus ágaival összeköttetésbe lepnek. Tehát túlnyomólag azon folyamatoknál lépnek fel reflex-tünemények, melyeknél ezen a méh külfelületén levő képletek vongáltatnak; míg a méh mélyebb rétegeiben a velőtartalmu rostok mind ritkábbak s végre eltűnnek, s ennélfogva a nyákhártya érzékenysége is igen csekély. Ha ezen magyarázatban sok igaz van is, mégsem világosít fel közvetlen azon körülményről, hogy miért fejtenek ki a kisebb ingerek határozottan erélyesb reflex-hatást, mint mélyreható folyamatok, melyek bizonyosan azon idegeket is illetik, mint pl. hatalmas rost- dagok. Marad tehát bizonyos mozzanat, mely csak constatálva vau, de az idegek boncztani helyzetéből nem magyarázható. Térjünk át azon gyomorreflexre, melyek más alhasi szere ékből indulnak ki, úgy ritka gyomorzsábák mellett ismét leggyakrabban találjuk az úgynevezett rokonszenvi hányást, mint állandó tünetét a hasi zsigerek némely bántalmainak. így találjuk azt, ha kövek mennek át az epeutakon vagy húgyvezetékeken, a hasnyálmirigy és mellékvesék megbetegedéseinél, a herék sérüléseinél; a vándorvesék némely esete inkább gyomorzsábát mint hányást okoz. Kérdéses, hogy a kizárt sérveknél s a bélcsatorna egyéb elzáródásainál jelenlevő hányást, mint a beteg helyből kiinduló reflexet kell-e felfogni, vagy a bél erőltetett mozgásai terjednek-e át folytatólagosan az ily esetekben a gyomorra s direkte e helyről keltenek-e hányást ? Ezen kérdést már Bamberger 1 is felvetette, s röviden oly értelemben döntötte el, hogy lehet mindkét fajta eset, s úgylátszik, hogy ez a helyes. A bél bármely folyamat által történt minden heveny elzáródásánál s némely idültnél is a kórodai jelek a heves bélösszehúzódásoknak a gyomorra való terjedésére mutatnak; csak az a vitás, hogy azok iránya peri- vagy antiperistalticus iránya-e. Nothnagel 1 2 heveny bélelzáródásra vonatkozó kísérleteiben bizonyos körülmények között a művi szűkület fölött eső bélrészleten erősbödött peristaltikát 1 Virchow's Handb. d. Pathologie und Therapie. 6. Bd. 2 Zeitschrift f. kiin. Medicin. 4. Bd.