Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)
Beosztás - II. Csoport. A gyomor reflectorikus idegbántalmai
33 tüneteket. Azonban gyakoriságuknak és állandóságuknak ezen hiánya fellépésük hevessége által pótoltatik; mert ha előfordulnak, mint a heveny és idült gerinczagylob, a sclerosis multiplex (hol persze ágybéli hatás nem zárható ki), de különösen gerinczagysorvadás némely eseteiben, akkor időnként sokkal hevesebben lépnek fel, mint agy- bántalomnál. Nem szorítkoznak, úgy mint ennél, csupán a hányásnak tünetére egyedül, hanem egy gyomorbántalomnak mintegy teljes, egészen kerekded képét tüntetik fel, midőn t. i. heves gyomorzsábás rohamok, súlyos dyspepticus tünetekkel, erős hányás és szédüléssel oly tünetcsoportot nyújtanak, mely valóban képes komoly gyomormegbetegedést elhitetni. Ezen, először Gull által kiemelt, később különösen a franczia iskola (Delamare, Charcot) által tanulmányozott u. n. crises gastriques Charcot leírása szerint következő képet nyújtanak. A beteg rögtön heves fájdalmaktól lepetik meg, melyek a lágy éktájakból kiindulva, a has mindkét oldalán a gyomor felé törnek és ott gyökeredznek; innen a fájdalmak fölfelé a lapoczok közé sugároznak szét. Nem sokára gyorsított érlökés mellett hozzácsatlakoznak szédülés, undor és zaklató hányás, mely kezdetben csak a táplálekfelvételt követi, később attól függetlenül is fennáll, és alig csillapítható. A kórképet a végtagokban dühöngő, nyilaló fájdalmak egészítik ki, melyek ezen gyomorbeli válságok tartama alatt rendesen fokozódnak és az állapotot tűrhetlenné teszik. Ezen állapot valamely komoly gyomorbetegséget annál is inkább tüntethet fel, mivel a gerinczagy bajának tünetei sok esetben még homályosak és jelentéktelenek lehetnek. Mert ezen gyomorbeli zavarok gyakran a tabes kezdeti szakába esnek, mikor az ataxia még nincs kifejezve, és az alsó végtagokbani nyilaló fájdalmak a mit sem sejtő orvostól könnyű csúzos bántalomnak magyaráztatnak. Charcot maga is bevallja, hogy azelőtt ilyen eseteket önszenvi gyomorbajnak tartott. Néha a környi fájdalmakon és a gyomor tünetein kívül, éveken át fennálló láttompulat és kancsalság létezik. Rendesen a gyomorzsábá- val egyidejűleg a nyilaló fájdalmak is fellépnek és azzal együtt szünetelnek is. A roham rendesen 3—4 napig tart, hogy előbb vagy később ismétlődjék, a szabad időközökben a gyomor ismét rendesen működik, úgy hogy az étvágy és emésztés semmi kívánni valót sem hagy hátra. A kórkép eszerint némi figyelem és tapasztalat mellett meglehetős jellegzetes körvonalokat nyújt. Az agyon kívül a méh és függelékei azon szervek, melyeknek megbetegedései a gyomrot legtöbbször befolyásolják visszhajlás útján. Dr. Stiller B. Az ideges gyomorbántalmak. 3 l
