Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)

Beosztás - I. Csoport. A gyomor önszenvi idegbántalmai

I. CSOPORT. A GYOMOKNAK ÖNSZENVI IDEGBÁNT ALMAI. A mi az 1. csoportot az u. n. önszenvi neurosisokat illeti, rövi­den szólhatunk róluk, mivel kevés anyagot szolgáltatnak. Ezen betegségeket önszenvieknek nevezzük, mert adott eseteknél, tapasz­talható szövetelváltozás kizárása után, párhuzamban a többi csopor­tokkal, nem találunk sem általános idegmegbetegedést, melynek kifolyásaként a gyomor zavara tekinthető volna, sem nem mutatha­tunk ki valamely szervben reflexforrást, melyből a neurosis kiindulna. Saját tapasztalatomból csak egyes heves gyomorzsába- vagy habi- tuális hányási eseteket említhetnék föl, melyek ezen osztályba sorol­hatók volnának, a hol t. i. hosszas megfigyelés és a betegnek és viszonyainak alapos ismerete daczára a baj egész lefolyása alatt a legkisebb támpont sem volt található, melynek alapján, a legtöbb esetben makacs baj, bármely aetiologikus forrásra visszavezethető lett volna. Skoda koródáján figyeltem meg egy középkorú embert, kinél a képzelhető leghevesebb gyomorfájdalmak hónapokon át fennállottak, minden kezelésnek daczoltak és végre kimerülés folytán halált okoz­tak. Életben sem általános idegbetegség, sem valamely szervben reflexforrás nem volt található; bonczolásnál a gyomorban absolute semmi elváltozás sem volt található. Hasonló, bonczolás alá került esetet figyeltem meg saját kórházi praxisomban. Ennél a baj válta­kozva éveken át állott fenn, a kórisme ideges gyomorzsába és gyomor­fekély közt ingadozott, a bonczlelet pedig a gyomor sértetlenségét constatálta. A mondottakból látható, mily gyenge alapon áll a gyomor ön­szenvi ideges zavarainak felvétele, ügy nevezzük, mivel más aetiolo- gicus osztályba nem sorolhatjuk és mivel a kortanban az önszenvi idegzavar fogalmát más tájakon is találjuk, a hol szilárdabb alapon

Next

/
Thumbnails
Contents