Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)
Élettani előzmények
ideges befolyás hat; történjék ezen idegbehatás akár direkt elválasztó pályákon, akár közvetve, például az edénymozgatók által. De vannak egyes kórtani és kisérleti tapasztalataink, a melyek a mellett szólnak, hogy az idegek közvetlenül elválasztólag hatnak. így Richet 1 egy esetben, hol a bárzsing teljesen el volt zárulva és e miatt gyomormetszés végeztetett, a sebnyiláson a gyomornedvet látta kifolyni, ha a betegnek czukoroldatot vagy czitromlevet csepegtetett szájába. Ez tehát világos reflexfolyamat, melynek központható szára a glossopharyngeus, központfutó szára pedig csak egy secretorius idegpálya lehet. Még kifogástalanabb Bidder és Schmidt azon adata, mely szerint éhes kutyák, kiknek óvatosságból még nyálvezetékei is leköttettek, étkek láttára gyomornedvet választanak el. Ugyan e tényt Voit1 2 is igazolja következő szavakkal: «Gyomorsipolylyal ellátott kutyákon ki lehet mutatni, hogy nedv bugyog ki azonnal, mihelyt az éhes állat egy darab húst megpillant. Ezen hatás a gyomortól valószínűleg a bél mirigyei és véredényeire is folytatódik.» Noha már most az elválasztás ideges pályáit s központjait nem ismerjük, s ámbár a felhozott bizonyítékokat a valódi secretorius gyomoridegek létezése érdekében mi sem tartjuk döntőknek: mégis annyi kétségtelen, hogy a gyomornedv elválasztása közvetve vagy közvetlenül beidegzési folyamatok uralma alatt áll. Utalva vagyunk e mellett föltenni, hogy ezen elválasztásban a gyomorfalzatban fészkelő kis dúczos központok szerepelnek, miután Heidenhain szerint a nyákhártya mechanikus izgatása által nyomornedvet nyerhetünk még akkor is, ha valamennyi összekötő szálakat a nagy ideges központokkal ketté metszettük. Cohnheim 3 is azon nézetben van, hogy átviteli központja azon sensitiv ingernek, mely a gyomorelválasztást kiváltja, valószínűleg magában a gyomorfalzatban fekszik. Miután a gyomor éhségérzetét és közönséges érzékenységét, mozgásait és elválasztását, a mennyiben azok közvetlen idegbefolyásoktól függnek, megbeszéltük, szükséges, hogy eltekintve vértartalmától, melyről bizonyos, miszerint vasomotorikus befolyásoktól függ, még egy működését vegyük szemügyre és ez felszívó képessége. Habár a tápanyagok felszívása, emésztés által kellően megváltoztatott és folyékonynyá tett állapotukban, nagyobbrészt a vékonybelek fel1 Hermann, Handb. d. Physiol. V. 2 Hermann, Handb. d. Physiol., V. 2 Allgemeine Pathologie.
