Dollinger Gyula: A massage. Gyakorló orvosok számára (Budapest, 1884)
IV. A massage alkalmazása a sebészetben
a simulans óvakodik a fájdalmasnak állított Ízület mozgathatóságának még csak jelét is adni. Ekkor más Ízületekkel végeztetünk complikál- tabb mozgásokat, a melyek a beteg figyelmét teljesen megkötik s nagyobb mozgást tesznek szükségessé. S ha e közben a beteget észleljük, azt látjuk, hogy a beteg Ízület is végez fájdalom nélkül kisebb mozgásokat. A massage hatásának módozatait a boncztani változások nélkül lenálló zsábáknál nem ismerjük, fia Billroth hypothezise, hogy az iz- vég vérszegénysége okozza a fájdalmat, alapos : akkor a massage haszna vérbőséget okozó hatása által magyarázható. Csakhogy a hypothezis a magyarázatra igen ingatag alap. A helybeli gyógykezelést azonkívül a netalán fenálló alapbaj, pl. vérszegénység stb. gyógykezelése támogatja. 10. Izomcsúz. Az izomcsúz, — rheumatismus muscularum ■— kórokai közt leggyakrabban a meghűlés szerepel, bár némelyek azt egészen ki akarják a kórokok közül zárni nagyrészt azért, mert a meghűlés folyamatának részletes lefolyását' nem ismerjük. Egyéb bizonyosabb adatok hiányában azt hisszük, hogy a légvonat vagy hirtelen beható hideg az érző idegeket izgatja s ezen inger a központi idegrendszerhez vitetvén, áthelyeztetik valamely edénymozgató központra, minek következtében edénytágulás, vérbőség, vérpangás lép fel valamely környi edény elágazási területében. Máskor a beható inger egyenesen a környi edény- zet edénymozgató idegzetét éri. — Az izom működése közben abban szabad tejsav, glycerinphosphorsav, savas phosphorsavas kalium és szénsav képződik, a mely termékek rendes körülmények közt az edény- zet által el vitetnek. A magyarázó elmélet szerint a lehűlés okozta vérpangás egyszersmind ezen termékek rendes elszállítását is akadályoztatja s így ezek az izomra kóros inger gyanánt hatnak és szabad működését akadályoztatják. Egy másik kórok az izom túlságos elfá- rasztása. Ezen esetben fentebbi elmélet szerint oly sok működési termék képződött, a mennyit a rendelkezésre álló készülék elszállítani nem birt, s így ismét a visszamaradt rész képezi az izom szabad működésének akadályát vagy pedig lobinger gyanánt hat az izomra s a közve- tetlenűl körülötte levő szövetekre. Néha egy erősebb erőművi behatás; ütés stb. képezi a csúzos izomfájdalom okát. Lehet, hogy egyik-másik esetben csupán a mélyben az izmok közt vagy az izomszövetben létrejött vérömleny akadá-
