Dollinger Gyula: A massage. Gyakorló orvosok számára (Budapest, 1884)
IV. A massage alkalmazása a sebészetben
littyegő. Igen ritka eset az, hogy sikerül az Ízületnek aetiv mozgékonyságát erőltetett megmozgatás által visszaszerezni. Alkalmatlan állásban megmeredt Ízületnél néha már az is előny, ha azt egy másik helyzetbe visszük át, ha mindjárt is ezen új, de a hasz- navehetőség szempontjából kedvezőbb helyzetben újra meg is mered, így pl. a derékszögig behajlított térdizület mankó-viselést tesz szükségessé, a nyújtott helyzetben merev térddel pedig minden támasz nélkül jól lehet járni. Mindazonáltal törekvésünknek oda kell irányúim, hogy az Ízület teljes aetiv mozgékonyságából ismét minél többet szerezzünk vissza a betegnek. Az, hogy a merev Ízületet mennyire lehet active mozgathatóvá tenni, két főtényezőtől függ. Az egyik, hogy csontos összenövés az izfelületek közt ne legyen s hogy az Ízületet alkotó képletek ne legyenek elroncsolva vagy igen hosszú nyugalom folytán elsorvadva; -— a második, hogy az Ízület mozgató készüléke : az izomzat még összehúzó képességű legyen. Néha az Ízület oly merev, hogy felületes vizsgálatnál azt hinnők, hogy az izvégek egymással csontosán összefortak s csak a legpontosabb vizsgálat által sikerül a mozgás némi jelét fölfedezni, a mi a csontos összeforrást természetesen kizárja. A gyógykezelést az ízületnek és környékének simogatása- s dörzsölésével kezdjük. Legelőbb az Ízületnek legfelületesebben fekvő részeit simogatjuk és dörzsöljük meg, azután áttérünk az Ízületet környező képletekre; megdörzsöljük az Ízület körül fekvő inakat, a köztük netalán még fellelhető lobtermékeket pedig igyekszünk lassankint szétdörzsölni. Az ülést ismét simogatással fejezzük be s az Ízületre egy PíiiESNiTz-féle begöngyölést alkalmazunk. Ezen eljárás egynéhány napon át ismétlődik s ha ekkor újra megkísértjük az Ízület megmozgatását, azt fogjuk tapasztalni, hogy az most könnyebben sikerül. Oly esetekben, a hol a mozgékonyság csak korlátolt, de bizonyos határok közt lehetséges, — a második ülés massirozása után már megkezdhetjük a mozgatást. Minél nagyobb a merevség, annál későbben fogunk a mozgatáshoz úgy, hogy súlyosabb esetekben néha csak egy hét — 10 nap múlva. Az ízület megmozgatását töbh tényező akadályozza. Az egyik azon izmok zsugorodása, a melyek ragasztó pontjai egymáshoz közelítve vannak; — a másik az izmok aetiv összehúzódása, a mellyel ezek az érzékeny megmozgatásnak ellentszegülnek s a harmadik az Ízület csontos és szállagos képleteinek kóros változásai, azok összetapadása
