Dollinger Gyula: A massage. Gyakorló orvosok számára (Budapest, 1884)
IV. A massage alkalmazása a sebészetben
A hol pedig ez sem használ, ki kell bocsátani az izzadmányt az Ízületből s a szúrt csatorna begyógyulása után a massage-hoz fogni. Az izgató folyadékok, mint pl. Tinct. jodime vagy 3°/r carbol- oldat stb. befecskendése ilyenkor elmaradhat. Ezen baj gyógykezelése massage-al annyiban áll minden egyéb gyógykezelés felett, hogy kitartó alkalmazásánál recidivák be nem következnek, a mi az egyéb gyógykezelési módoknál napirenden van. Miután az idült savós izhártyalob általánosan vérvegyületi bán- talmakhoz szokott csatlakozni (tuberculosis, syphilis), azok átalános gyógykezelését is figyelembe kell venni. Vajon a massage az intermittens izületi lobnál, a mely többnyire egészen egészséges embereket 8 nap, í heti időközökben meglep, és 4—6 napig tart, bír e hatással V arra vonatkozó adatokkal mégnem rendelkezünk. 5. Sarjadzó izhártyalob (Synovitis hyperplastica, seu tuberculosa). A sarjadzó izhártyalob többnyire gümőkóros alapon, csekély erőművi behatások után, néha kimutatható helyi okok nélkül fejlődik ki. Az ízület contourjai el vannak mosódva, az izületi savós hártyának különösen azon helyein, a hol az a csonthoz tapad, továbbá az erősítő szálagok tapadási helyein sarjadzás indúl meg, a melynek termékei a savós hártya felületét különböző kiterjedésben bársonyszerűvé teszik. A sejttúltermelés a savós hártya körüli kötszövetbe is folytatódik, ez fellazul s a benne képződött lágy sarjak által szalonnás küllemet nyer; míg máskor sarjakból álló, körülírt göbök képződnek benne. A savós hártya sarjaiban néha, különösen általános gümőkórnál, milliaris gümők találhatók. Sok esetben, némelyek szerint a legtöbben, az eredeti megbetegedési gócz az izületvégekben fekszik. Itt képződik ki az eredeti gümős gócz, a mely azután az Ízület üregébe áttör és a beléürített gümős dörzselékkel az ízület savós hártyáját inficiálja. Az ízület híg tartalma legtöbbször csak kissé szaporodott. Az Ízület működése izgatottságot, fájdalmat szül s így a beteg csakhamar beszünteti annak használatát. Magára hagyatva, többféle kimenetet vehet a sarjadzó izhártya- gyulladás. A tokszálag körüli kötszövetben szétszórt göbök genyesen szétmálhatnak, az izületi savós hártyát fedő, tömeges újonképzett sarjak gümős szétesése sajtos czafatokkal kevert genyes izzadmány- nyal tölti meg az ízületet, a sarjképződés.a savós hártyáról átugrik a
