Dollinger Gyula: A massage. Gyakorló orvosok számára (Budapest, 1884)

IV. A massage alkalmazása a sebészetben

nyugalom folytan hüvelyeikkel összetapadnak, az izmok és a bőr pedig igen sorvadnak. Ezen kötszöveti kinövések természetesen még nagyobbak lesznek oly Ízületben, a melyben amúgy is lobos izgatottság okozta vérbőség uralkodik. S ha az ily betegről egynéhány hét után levesszük a kemény kötést s az alatt a gyulladás szerencsésen meggyógyult, az Ízület merev. Sokszor ugyan a merevség gyorsan eltűnik, csekély fokú, passiv mozgatás ahoz elegendő; de máskor a merevség csak nagy ügygyel-bajjal távolítható el s a gyulladásnál hosszabb ideig tartó gyógykezelést tesz szükségessé; a mi, ha nem történik, az Ízület merev vagy korlátolt mozgékonyságú marad.

Helyes mozgatási gyógykezelésnél meg nem történhetik, hogy savős izhártyagyulladásnál merev ízületet kapjunk. Leggyorsabban az erőművi eredetű, savós izhártyalob gyógyul meg. Nyolcz nap néha elegendő a teljes gyógyuláshoz. A csúzos eredetűnél nyolcz nap múlva a duzzanat engedni kezd és a mozgások szabadabbak, 14-—°20 nap alatt a beteg sokszor teljesen meggyógyult. A fertőző eredetű heveny savós izhártyalobok közül a heveny sokizületi lobnál (polyarthritis rheumatica) az általános tünetek elmúlása után, ha egyik-másik ízület mozgása lassan tér vissza s az izgatottság körülötte s benne lassabban múlik, az izületi merevség elkerülésére Gussenbauer massage-t ajánl. A kankós izületi gyulladásnál a betegek az Ízület igen nagy érzékenysége miatt ritkán tűrik el a massage-t. Ha azonban kivételesen keresztülvihető, akkor azt egybekapcsoljuk passiv izületi mozgásokkal, hogy az izmerevet elkerüljük.

Minél felületesebben fekszik valamely ízület: annál jobb eredményeket mutathat fel annak massirozása s így a mennyire a térd- izületet felületes fekvése gyulladást okozó befolyásoknak kiteszi, épen annyira kedvez ezen körülmény az erőművi gyógykezelésnek; míg a csipő-izületet mély fekvésénél fogva a massage műfogásai csak nehezen közelíthetik meg.

Az idült, savós izhártyalob többnyire heveny gyulladással veszi kezdetét; néha azonban az izhártyalob kezdettől fogva azonnal torpid jellegű, nincsen meg az ízület használatát beszüntető fájdalom, daczára annak azonban az izzadmány lassan bár, de folyton szaporodik s a tokszálag tágulása vele lépést tart. — A tokszálag nagy kitágulásával együtt az erősítő szálagok is tágulnak s az ízület feszessége nagyon szenved. Az ilyen izhártya a rendesnél jóval vastagabb, belső felülete fedve van számtalan kötszöveti kinövéssel, az izületi porezok szélein pedig dudoros porczkinövések képződnek. Lassankint az Ízület hasz‘v'%/