Dollinger Gyula: A massage. Gyakorló orvosok számára (Budapest, 1884)
III. Műfogások
hosszú tétlenségre vannak kárhoztatva s így egyrészt az akaratnak nem engedelmeskednek eléggé gyorsan, másrészt nem rendelkeznek annak végrehajtására elegendő erővel és így az általuk végezett mozdulatok igen ügyetlenek, a minek oka abban rejlik, hogy a foglalkozások vagy a járás alkalmával gyakorlatilag végzett mozgásuk egész izomcsoportok együttműködéseinek eredményei, a mely izomcsoportok, ha nem egyszerre, vagy bizonyos egymásutáni rendben lépnek működésbe, abból ügyetlen, czéliránytalan mozgások eredményeztelek ép úgy, mintha az accorde hangelemei nem egyszerre szólamlar.ak meg. Az activ mozgások egyik czélja tehát egyrészt az izom beidegzésének gyakorlata, másrészt az izomrost erősítése és végre a nyirkedé- nyek tartalmának továbbítása. Alkalmazásba jön izületi merevségek mozgékonynyá tételénél, az izom- és idegzsábáknál és még számtalan baj gyógykezelésénél, a melyek külön fejezeteinél azt meg fogjuk említeni. Ellentállási mozgások. Az ellentállási mozgásokat először Ling alkalmazta gyógyczélokra s ezekre alapította egész gyógyrendszerét. E gyógyrendszert hazája után svéd-gyógytornászatnak nevezik. Nem lehet czélunk ezen kis füzetben a svéd-gyógytornászát részleteibe bocsátkoznunk, csupán lényegét fogjuk nagy körvonalakban megismertetni, a mennyire az szükséges, hogy az általa behozott mozgásokat a massage-nál gyakorlatilag helyesen alkalmazhassuk. A midőn egy ízület behajlik, nem csupán a hajlító izmok működnek, hanem a feszítők is, a mennyiben ezek az ízületet rögzítik s a behajlítás a hajlító és feszítő izmok működési különbözetének az eredménye. Ha tehát egy végtaggal, a melynek hajlítói parse ti eu sok, csupán úgynevezett activ, egyszerű mozgásokat végezünk, a hajlító és a feszítő izmok fognak működni és pedig a feszítők nagyobb fokban, mint a hajlítok; azok tehát ismét inkább gyakoroltatnak s a különbözet a hajlító és feszítő izmok között ugyanaz lesz. Ha tehát a hajlító izom erejét emelni akarjuk a nélkül, hogy a feszítőket is erősítsük, akkor a gyakorló mozgásoknál a feszítő izmok működését egészen ki kell zárnunk. Ezt úgy érjük el, ha mi veszszük át az ízület rögzítését az által, hogy pl. a hajlítok összehúzódása elé akadályt gördítünk s ezek igyekeznek ezen akadályt leküzdeni. Erre a feszítők teljesen kiesnek a működésből s a hajlító izmok az eléjük gördített akadály leküzdésének gyakorlatában megerősödnek. Hogy ezen példánál maradjunk: a hajlító izom ily módon kétféleképen gyakorolható. Az egyik mód az, hogy az orvos megfogván á5
