Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei
A' savanyú plánták és gyüm " 1ts ö 1* hívesítenek, szomjúságot oltanak; á* fojtós savanyúk ös zve húzók. A’ keserű plánták bővölködnek lúgsóval; erősítik a' gyomrot, a' szerelmet gyengítik, és gy akrann g y a- n ú s o k. A’ gyomorbeli. savanyúság miatt szenvedőnek használnak a'keserűségek: Tarnits, Füstiké, Üröm 's a’ t, de ha sokáig él velek, el- gyengűl a’ gyomra. Minden keserű plántábann van valami, több vagy kevesebb, a' mi mérges- eéghez közelít. Jtgjzás. A’ tiszta keserűségek között legelső és legbetsesebb a’ Patikai Quassia forgáts. Ez az embernek igen jó gyomor erősítő', és sok nyavajákbatm nagy hasznot tészen : aj há i legyeknek pedig halálos méreg. Ha ennek főtt vizéből valami keveset megmé- zeVe Lipo«; tálba töltenek; a1 legyek ezerenként gyűlnek reá, és mihelyt megkóstolják, azon helyenn rar kaua döglenek, és a’ tálból idetova se nem repkednek se nem mászkálnak. Mints hát ennél jobb légypusztító eszköz; mert eggy az, hogy a’ házbann, konyhánn a’ döglött legyek szerteszéllyel nem hevernek; más az hogy e’ miatt a’ liáznápet semmi veszedelemtől nem lehet félteni, a’ melj másféle mérges légy vizektől már gyakrann megtörtént. 3. A’ Szagra nézve: A’ jó illatú plánták vidítok, szíverősítők; a’ büdösnek hódítók; az ondorító szagúk mérgesek. A’ plántákbann lévő repülő Bal'sam, vagy olaj, vagy lúgsó, vagy tsípősség, , egyene- íenn érdekli az Agy velőt, az orrnak szaglása által j de osztánn azt az érdeklést hogy veszi az Agy velő, attól függ, minémű az érző inaknak alkotása , és minémű állapotbann vágynak azok. Ennél fogva az crőss illatú plántát eggyik ember szereE 3 ti j Az orvosi plánták jelei A 69