Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei
ti, a’ másik nem szenvedheti5 a’ mi eggyiknek jó szagú, a* másiknak kedvetlen. A’ Pé’sma illatjáfcann eggyik gyönyörködik, másik azt kiálihatatlan tüdősnek tartja. A’ Szü- nádrával bajlódó Aszszonyszemély, ha bémegyen ólján szobába, meljet betöltött a’ Tubaró’sa szaga, elszédül, elájul: a’ Ruta szagától pedig, vagy a* büdös Libatoppétql feleszmél. Ataljábann a’kik a’ jószágoktól elájúlnak, a’ büdösektől magokhoz jőnek., A’ Szurinámba először ment Európaiak egyszerre mini megholtak; sokára lehetett végére menni, hogy az ott lévő Méregfának ( Hippomane) bűze ölte meg őket, meljet az ott lakók szenvedhetnek. — Azt állítják, hogy az Ambra szagával az életet is meg lehet hoszszab- bítani. 4. A’ Színekre nézve : Ámbár itt sok kifogások lehetnek is; tsakugyan a’ veres szín igen gy akrann savanyúságnak (de leginkább tsak a’ gy iimőltsökbenn), a’ sárga keserűségnek, a’ zöld nyerseségnek, éretlenségnek, a’ halovány ízetlenségnek, a1 fejér szín édességnek jele, A’ Ribiszke, Borbolya, Medgy, Szilva, ’s a’ t. veressek, és savanyúk is; ezek köztt a’ világos pirossak, és szökés pirossak édességre hajlanak. A’ savanyú almák többnyire veressek, az édesek fejérek. A’savanyú fűvek levelei őszszel megveresednek. A’ Félszer virágok, mind sárgák és mind keserűk. A’ Gyümőltsök míg zöldek, éretlenek, és más ízűk. A’ kék színnel a’ savanyúságot és a’ lúgsót lehet kitanulni. A’ kék Szirom, kék papiros, ha savanyúság ér hozzá, megveressedik, ha lúgsó, megzőldűl. így már a’ pipa füstjétől a’ kék virágok me^zőldűlnek. A gO Jiz orvosi plánták jelei.
