Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

VII. Tzikkely. Az ember Egéssége, Betegsége, Orvosság

4t

eggy tsepp vért is elő nem állíthat; azt tsak az életerő tselekedheti.

Ámbár pedig a’ természeti erők így hatalmat vésznek is az élő testekenn: tsakugyan halhatatlanok azok; mert a’ tenyészésnek tsudálatos törvénye által, ismét más életerők, más plánták, más állatok származnak, meljek felkeresik, és újra öszveszedik az elszéledett alakokat a porból, vízből, levegőből; és így az élő testek országa, az élet nélkül való természetnek kebelébenn, tsak- ugyan romolhatatlanúl fennáll.

Jegyzás. Ha a’ régibb és ujjabb Istentagadók , tudták volna ezt az életerőnek a’ természeti erőkkel való ellenkezését: szégyeniették volna azt állítani ^ a’ mit állítottak, hogy az állatokat 's embereket a természet formálta a főidből, t. i. hogy a napsúgári felmelegítettek a' sárt, az iszapot; egy begyűjtötték lassanként az állati testhez való matériát, 's így ősz- tánn a sárból lett bogár, azutánn madár , négy lábú állat, 's végre ember. Hogy ezt a’ Természet ma nem tselekeszi, bizonyos a’ tapasztalásból: hogy nem tselekedhette soha, bizonyos az életerőnek a* természeti erőkkel való Öszvevetéséből. Éppenn azért kellett az Élők Országábaan , világ kezdetétől fogva, az életerőnek nemzés által íiról fira, ízről ízre által- adódni: mivel a’ természeti erőktől az ő velek ellen* fező életerő nem származhatik.------------ ■■'■*ooeoeooo*»i < ■■ » —

V

II. C Z I K K E L Y.

AZ EMBER EGÉSSÉGE, BETEGSÉGE, ORVOSSÁG.

A* mint az ember a’ külső Természet kebelébenn él, körűi van véve természeti Erőkkel (Po- tentiae) meljek az ő testét érdeklik, mint: Hi* deg , Meleg, száraz vagy nedves Levegő, Vilá• gosság, Villám matéria sa’t; belől pedig gyomC $ ráb»

Egésség, Betegség, Orvosság.