Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

VI. Tzikkely. A' Természeti Erők (Chemismus) és az Élőeszközös Erő (Organismus) közt való külömbségek

bann, mennél többféle alakokat fordított az élet­erő, annak öszveállítárára; mert tudjuk hogy az állati test, sokkal hamarább elrothad, mint az annál eggyügyűbb alkotású növevény. Az életerő a’ rothadásnak állapotából vette vala ki az organi­zálható matériát, a’ természet pedig ismét oda vonja azt viszsza. Ezt a’ rothasztást az állatok tes- tébenn, egyszerre, és fgyenesenn kezdi a’ termé­szet, az életerőnek meggyőzése utánn: de némely plántái nedvességeknek elrothasztására , bizonyos léptsőkönn megyen, még pedig viszszafelé, é* megfordítvánn azt a’ rendet, meljet azon nedves­ségeknek formálásábann, az életerő követett vala; melynek a' must forrás legszembetűnőbb példája. Mikor az életerő formálja a’ Szőlőt: először az , tsak hamar a’ virágzás utánn keserű ízű, melj an­nak jele, hogy még abbann a’ tápláló nedvesség, kevéssé van kidolgozva; azutánn a' keserűség egres savanyúsággá, és továbbat mikor a szőlő ’sen* dűl, borízű savanyúsággá, és végre a' megérés- kor tzúkoros édességgé változik. Iljen rendel me­gyén a’ dolog egyéb gyümőltsökbenn is. Mikor pedig ezt az édes mustot a' természet hatalma alá veszi: először elválasztvánn tőle az első forrás ál­tal, a’ szénsavanyú szesznek sőt gőznek nagy ré­szét, változtatja azt borrá, a’ bort a’ második forrás által etzetté, az etzetet a' harmadik forrás által megveszett nedvességgé«*, melj undorító ke­serűségével rothadását kimutatja. De már viszsza­felé nem ójiehet. A’ természet az organizált tes­teknek alakjait tsak széljelszedheti, de öszve nem rakhatja. Semmiféle természeti erő, és chemiai mesterség 1’ megrothadtt etzetből jó etzetet, az etzetből bor\ , a’ borból mustot tsinálni- nem tud, és az alakoknak akárminémű öszverakosgatásával is tsak eggy faié velet, vagy eggy hajszálat, vagy eg&y 40 Természeti, és Éltieszhözös erűk.

Next

/
Thumbnails
Contents