Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
VI. Tzikkely. A' Természeti Erők (Chemismus) és az Élőeszközös Erő (Organismus) közt való külömbségek
bann, mennél többféle alakokat fordított az életerő, annak öszveállítárára; mert tudjuk hogy az állati test, sokkal hamarább elrothad, mint az annál eggyügyűbb alkotású növevény. Az életerő a’ rothadásnak állapotából vette vala ki az organizálható matériát, a’ természet pedig ismét oda vonja azt viszsza. Ezt a’ rothasztást az állatok tes- tébenn, egyszerre, és fgyenesenn kezdi a’ természet, az életerőnek meggyőzése utánn: de némely plántái nedvességeknek elrothasztására , bizonyos léptsőkönn megyen, még pedig viszszafelé, é* megfordítvánn azt a’ rendet, meljet azon nedvességeknek formálásábann, az életerő követett vala; melynek a' must forrás legszembetűnőbb példája. Mikor az életerő formálja a’ Szőlőt: először az , tsak hamar a’ virágzás utánn keserű ízű, melj annak jele, hogy még abbann a’ tápláló nedvesség, kevéssé van kidolgozva; azutánn a' keserűség egres savanyúsággá, és továbbat mikor a szőlő ’sen* dűl, borízű savanyúsággá, és végre a' megérés- kor tzúkoros édességgé változik. Iljen rendel megyén a’ dolog egyéb gyümőltsökbenn is. Mikor pedig ezt az édes mustot a' természet hatalma alá veszi: először elválasztvánn tőle az első forrás által, a’ szénsavanyú szesznek sőt gőznek nagy részét, változtatja azt borrá, a’ bort a’ második forrás által etzetté, az etzetet a' harmadik forrás által megveszett nedvességgé«*, melj undorító keserűségével rothadását kimutatja. De már viszszafelé nem ójiehet. A’ természet az organizált testeknek alakjait tsak széljelszedheti, de öszve nem rakhatja. Semmiféle természeti erő, és chemiai mesterség 1’ megrothadtt etzetből jó etzetet, az etzetből bor\ , a’ borból mustot tsinálni- nem tud, és az alakoknak akárminémű öszverakosgatásával is tsak eggy faié velet, vagy eggy hajszálat, vagy eg&y 40 Természeti, és Éltieszhözös erűk.
