Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
I. Őskori gyógyászatunk
51 A ráolvasás ‘igen különféle szertartások közt történik a betegség természete szerint. A hideglelésnél szokás bodzát, vagy székelyesen borzát vágni. Ennek módjai a következők A beteg elmegy a bodzafához s azt így szólítja meg: »Jó napot bodzafa! vendéget hoztam neked, (harmad- vagy mindennapos) hideglelést, itt egyen meg a fene vele együtt, te reád hagyom, többé vissza sem nézek«.1) A székely meg olyan gyalogbodzát keres, mely egy tőről három ágat hajtott. Az egyik ágból vág egy darabot s napfeljötte előtt kimegy egy folyóvíz partjára, a viz folyásával szembe áll s így szól: »Akkor rázzon ki engemet a hideg, a mikor ezt a bodzát meglátom« s ekkor a fején át, háta mögé a vízbe dobja.2) Mindkét esetben lényeges, hogy hátra ne nézzen A hideglelésre írás útján is rá lehet olvasni. Már említettük azon módot, melylyel a lakásáról elmenő beteg rászedheti (1 45. o.). Más módja az, hogy öt ezédulára ráírjuk a beteg nevét, születése helyét, idejét s azt, hogy minő hideg rázza s aztán ezen szavakat: »Ezennel admoneállak tégedet, hogy ha nyol- czad napok alatt vele a hideget el nem hagyatod, ösz- szekötözlek, megszárasztlak, kemenezébe vetlek és a széllel elfútatlak«. Ezen öt czédu'át egymásután következő öt reggel egyenkint a tüzelő felé dobjuk s a nyolcza- dik napon a tűzben elégetjük3) — Az írás bevéve is, külsőleg alkalmazva is használ a hideglelés ellen. Hogy a ráolvasás nem csak a nép közt talált hitelre, de a főurak között is, mutatja az 1670—1740 közt élt gróf Esterházy Ferencznek saját kezével írott, ráolvasásokat és babonás gyógyítási módokat tartalmazó könyvecskéje. Ebben a hideglelés ellen két recipe van. ») Századok 1874. VI. 384. a) Kozma id. mű. 36. a) U. ott. 4*
