Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
I. Őskori gyógyászatunk
49 főzettetésnek.1) Ki nem ismerné Arany Jánosnak a mai népies babonás fürösztést oly felségesen festő, »A bajusz« czímű költeményét. A bőrbetegségek ellen készített fürdőket a fentebb ismertetett öntés-re is használták. Noha ezen gyógyító módokba is belekevere dett a vallásos szertartás és a babona; mint természetes alapon állóknak hasonlíthatatlanul felsőbbséget kell nekik adnunk a következők fölött, melyekben csak az emberi képzelődés kóros kinövéseit láthatjuk. A ráolvasás a vallási mysticismus szülötte. A papok a beteg fölött imádkozva az istenek segélyét kérték vagy az istenek és a jó szellemek felidézésével el akarták rettenteni a betegnek testébe rejtőzött és így a betegséget okozó gonosz szellemet. Ezen vallásos szellemű imádság később a laikusok szájában értelmetlen, de épen azért hatásosnak vélt szóhalmazzá vált. Az egyptomi papok például a beteg fölött elmondták: »Hatalmas a gyógyszerek varázsereje, jönnek a gyógyszerek, jön a gyógyulás a szív és test részeibe«. Vagy »Emelkedjél fel jó és teljes egészségben minden örökké! semmisüljenek meg mindazon betegségek, melyek benned vannak, nyittassék meg szemed Ptah (isten) és szájad Sokaris által«.* 2) A római papok a lázbetegekért „Febris“ istenhez könyörögtek, kinek a lázak által zaklatott Tiberis völgyében volt három templomát megtöltötték a gyógyultan távozot- tak ajándékai.3 4) A zsidók »Zebaoth«-jának és »Adonai <-ának segítségül hívása csodákat művelt. A finnek kalevalájának szavai a tengerbe űzték az embereket ') A ^Magyar Kurír 1794. I. után mint Somogy megyei babona közölve a Természettud Közlöny 1887. decz. fűz. 516. 2) Schwimmer Ernő : Orvosi tudomány és Gyakorlat az ókorban. 24. ú) Preller: Röm. mythol 6^5 4
