Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
I. Őskori gyógyászatunk
46 jelent oly gyógyszert, melylyel a beteget mintegy beírták, beíratták, bemázolták. Ezen értelem helyesebb, erre mutat a „se írja, se szelenczéje" példaszó.1) Székely István 1538-ban kiadott magyar kalendáriumának a régiek után írt csízió részében pünköst havában »Zöld- irat főz Ilona Orbánnak sérelmére.«2) A már említett 1683-iki boszorkánypor szerint a megrontott Lakatos Judithnak megdagadozott lábát »király irávaU kötözték be s úgy szünék a fájdalma.3) Mind ezek az z>nak a mai kenőcs értelmet adják, ezért tartom egynek a kenést az íratással4) A kenéssel irálássál foglalkozó nőket Ipolyi parkai mythoszunkba tartozóknak tekinti s eredetileg a bűvölésnek íralás által gyakorlását az ősi pogány vallás papnőinek tulajdonítja, kiknek íraló nevét az ősi írásmódot találóbban kifejező eredetibb és ősibb rovástól rovó, rovaló, rovásoló leányok, asszonyok elnevezésben vélné találóan visszaállíthatni. A kenéssel íratással eredetileg foglalkozó papnők utódai a hasonló foglalkozást űző boszorkánynők, kik csodás hatású Íreket tudnak készíteni, minő például a repülo-boszorkány- zsír, melylyel a tündérhonba járó leányok esténkint megkenik vállaikat s ettől szárnyuk nővén, elrepülnek a tündérekhez mulatni.5) A kenés, íralás ma is igen szokott és pedig nem csak népies, de a tudományban is bevett gyógyításmód. Alkalmazása kétféle, vagy egyszerűen bekenik és bekötik a sebet, fekélyt, kiütést, vagy a kenést egybekötik a gyúrogatás-sal, ó székelyesen dauzsolás-sal. ‘) U. o. jegyzet. 3) Jakab E. A. kalendáriumokról. 33. ») Századok. 1881. VII. 597. 4) Az „ír*-nak ungventum, kenőcs értelemben régi idők óta használására 1. Magy. nyelvi, szótár. I. 1004—-5. b) Magyar myth. 64. 89. 399.
