Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - d) Szülészet

522

A helytartó tanács a szülészet ügyére is kiterjeszti figyelmét. A Torkos féle 1745-iki szabályzatban van részükre az első hivatalos utasítás, melynek fi ik pontja megkívánja, hogy szülésznői gyakorlatra csak a tiszti orvosok előtt vizsgázottak bocsáttassanak Mint- hogy azonban tiszti orvosok ekkor még csak a városokban voltak, ezen szabályzatnak általános érvénye nem lehetett. Az 1755-ben kiadott »Planum regulationis in re sanitatis« valamint az orvosokat, sebészeket és gyógyszerészeket, úgy a szülésznőket is kötelezi arra, hogy mielőtt gyakorlatot kezdenének, személyesen tartoznak a hatóságnál jelentkezni, magukat a tiszti orvos által tartandó vizsgának alávetni és a szülésznők kiképzésére szánt alapba működésük helyéhez mérten 2, 4, 6 körmöczi aranyat lefizetni. 1763-ban már látunk egyes törvényhatóságokban tiszti szülésznőket alkalmazva. Ekkor ugyanis a helytartó tanács a megyéktől jelentést kíván arról, hogy az alkalmazott orvosok, sebészek és szülésznők ki által adott és minő utasításokkal vannak alkalmazva? 1766-ban meghagyja, hogy a hol a közpénztárból díjazva több orvos, sebész és szülésznő van, ottan csak egyet kell alkalmazni. 1767 ben a többi közt a szülésznők fizetéséről, kötelezettségeiről, utasításaikról 3 hó alatt részletes jelentést kíván a megyéktől. A helyt, tanács 1770 október 4-iki rendeletével a magyar korona országaiban is érvénybe léptetett »Generale normativum Sanitatis«

IV. szakasza az egészségügyi rendeletek végrehajtására hivatott hatóságoknak kötelességükké teszi gondoskodni arról, hogy ha már nem mindenikben is, de legalább minden 2—3 szomszédos faluban legyen szülésznő, akitől meg kell követelni a valamelyik szülészmester vagy hatósági orvos által kiállított bizonyít-