Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - d) Szülészet
523 ványt és az esküt. A járásbeli tiszti szülésznők fizetése évi 60 írtban volt megállapítva. A nagyszombati egyetem orvosi karának szervezésekor a szülészetnek a sebészettel kapcsolatban állíttatott tanszék. A szülésznőknek az igazgató, dékán és a szülészet tanára előtt a szülészettan minden részéből vizsgát tenniük és gyakorlati jártasságukat gépezeten bemutatniok kellett. Mint szülészek szigorlatra csak orvosok és sebészek bocsáttattak. A szülészeti magister vizsgájáért és okleveléért 43 írt 6 krt, a szülésznőiért 35 irtot kellett fizetni, de ezt a szegény falusi sebészeknek és szülésznőknek felerészben vagy egészen is elengedték. Az egyetem 1771—80 közt 5 szülészmesteri és 53 szülésznői oklevelet adott ki.1) A szülésznőknek rendszeres kiképzése lassan haladt előre és a helytartó tanács alkalmaztatásuknál nem is követelte szigorúan az egyetemi oklevelet, de minden módon igyekezett a hatóságokat rá bírni, hogy a tanfolyamokra minél több nőt küldjenek fel. II. József 1781-ben megengedte a megyéknek, hogy az egyetemre a házi pénztár terhére küldjenek fel nőket szülésznőkké kiképeztetni. Mikor így sem ment a dolog és a vidéken nagy hiány volt képzett szülésznőkben, ilyeneket Pestről küldtek ki s ezeknek a törvényhatóság állomásonkint 40 krt fizetett úti költségűi. Az 1788 február 18-iki kir. rendelet felhívta a megyék és városok figyelmét arra, hogy az így kiküldött szülésznőknek lakásáról is gondoskodni kell és így sokkal előnyösebb dolog, ha lakással bíró vagyonosabb nők vállalkoznak a tanfolyamok hallgatására. A hatóságok által felküldendő nőknek is meg kell adni az úti költséget, de a visszautazásra csak akkor, ha a vizsgát *) Pauler id. mű 75, 83, 85, 150.
