Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - d) Szülészet
521 175; Baranya megye 216; Nyitra megyében a paro- chusokat hívták fel gondoskodni arról, hogy hiány ne legyen; Győr 3 és egy segítő; Tolna megye 60 esküdt 5 nem; Túrócz megyében csaknem minden faluban lehet találni tapasztaltakat; Kőszeg 1 és 1*segítő; Bazin 3 esküdt; Zemplén megyében kitanult 1 sincs, de tapasztalatból jártas sok van; Nagybányán 3 esküdt; Selmeczbányán 26, 1 fő és több esküdt segítő; Trencsén 4 tanúit és esküdt; Kis-Marton 1; Ugocsa megye 20; Bazin 3 esküdt és alkalmas; Liptó megyében számuk nem tudható meg, többnyire az öreg asszonyok segédkeznek a fiataloknak1) Sok helyen még számszerint se tettek róluk jelentést, de a beérkezett adatok is elégségesek arra, hogy lássuk, miszerint képzett és esküdt szülésznők csak némely városainkban voltak. A képzettséget itt is csak annyiban kell értenünk, hogy a gondosabb városi orvosok utasításokat adtak egyeseknek. Egészben véve azt látjuk, hogy a szülészetre a lelkészeken kivűl alig ügyelt fel valaki, ők láttak el egyes nőket olyan utasításokkal, aminőkkel tehették, ők eskették fel és jogosították a gyakorlatra. És még ez is jó volt, ahol megtörtént, mert ezek legalább ellenőrzés és lelkiismereti kényszerűség alatt állottak. De a múlt század elején még papokban is nagy hiány volt, maga II. József több mint 1000 plébániát állított fel, és így a községek nagy részében még a papi felügyelet sem volt meg. Egyik másik megyének jelentéséből szinte kilehet olvasni a csudálkozást a helytartó tanács naiv- sága fölött, hogy az a nemes vármegyétől kér felvilágosítást a gyermekek születéséről, mikor abból csak a papnak, meg a bábának van haszna. J) l.inzbauer Cod. It. 33tí. ^z.
