Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - d) Szülészet
520 első felében még csak egyes egyetemi városokban vetették vizsgálat alá a szülésznőket. Rendszeres is- koláztatásukban Strassburg járt legelői, ahol az egyetem mellett 1728-ban állítottak szülésznői tanfolyamot és szülészeti kőrodát. Göttingenben 1751-ben. Bécsben 1 764 ben, Jenában 1781-ben kezdték meg az egyetemen a szülészet tanítását. Berlinben 1 751-ben, Kopenhágá- ban 1760-ban, Kasseiben 1763-ban, Marburgban 1792- ben alapítottak szülészeti iskolákat. Nagy-Szombatban 1770-ben. Ezen iskolák azonban kezdetben mindenütt csak kiskörben éreztették hatásukat. A szülészet Európa nyugati országaiban is legnagyobb részben csak gyakorlati úton szerzett ismeretekkel bíró nőknek kezén volt. A század első felében nálunk uralkodott állapotokról legvilágosabb képet ad az 1747-iki összeírás, amelyik szerint: Nagy-Szombatban volt 2 fő- és 3 segéd szülésznő, az utóbbiakról nem említik, hogy tanultak és felesküdtek-e; Zólyomban 2 tanúit és esküdt; Bártfán 3; Felső-Bányán 2; Szebenben (kis) 3; Pozsony-Szt.-Györ- gyön 1; Jász-Kún kerület minden községben; Sáros megyében a plébánosok és esperesek gondoskodnak, hogy hiány ne legyen; Szatmár Németi 3; Ruszt 1; Már- maros megyében a szolgabírák rendeletet kaptak, hogy a nem esküdteket eskessék meg; Pest megye 143; Zólyom megye 45; Breznóbánya 2; Bakabánya 3; Székesfehérvár 2; Sopron 2 vizsgált de nem esküdt; Békés megyében a szülésznők inkább csak kiszolgálnak, mint képzettséggel és tapasztalt segítséggel szolgálnának; Komáromban 6; Bars megyében bőven; Mo- sony megyében a parochusok szokták tanítani és felesketni. Szeged 17; Debreczen 11; Pozsony megye Haeser II. 714—724. Baas. 542. U. ott részletesen a külföld szülészeti és gyermekgyógyászati irodalma.
