Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - b) Gyógyszerészet
494 adott igazat. Meghagyta gyógyszerészének, hogy ezentúl csak a katonaságot lássa el, de egyszersmind felmentette a gyógyszertár után fizetett adótól is.1) "A városi jog nyilatkozik abban is, hogy a szerzetesek gyógyszertárait a városi hatóság vizsgálta. Új gyógyszertárak alapítására a király adott engedélyt, de a városokban, ahol régibb idő óta volt gyógyszertár, újnak állítása mindig csak a városnak beleegyezésével történt. A szerzetesek, kik kórházakat régibb időtől tartottak, fentartották gyógyszertáraikat is, így a benczé- sek, jezsuiták sőt a ferencziek is. Új rendekül jönnek hazánkba az irgalmasok és a kegyesrendiek. Az előbbiek kórházuk mellett gyógyszertárt mindenütt, az utóbbiak csak helyenkint saját használatukra tartanak. A városok a szerzeteseket a gyógyszerek szabad árulásában csak ottan korlátozzzák, a hol a városnak magának is van gyógytára. Máshol nemcsak szerzetesek, hanem a sebész-borbélyok is tartottak gyógyszer- tárt, amelyek mind közszükségletet pótoltak. Az 1747-ik hivatalos összeírás alkalmával ugyanis: Arad, Bereg, Békés, Csanád, Liptó, Mármaros, Sáros, Szepes, Tolna, Torna, Ugocsa, Veszprém, Zólyom megyékben és a Jász-Kún kerületben egy gyógyszertár és egy gyógyszerész sem volt. Esztergom, Fejér (capucinusoké), Mo- sony, Pest, Pozsony, Zemplén megyékben volt 1 — 1; Baranyában Pécsett 2, egy városi és egy a franciska- nusoké; Nyitra megyében 7. A városok közöl: Bakabánya, Bártfa, Breznóbánya, Felső-Bánya, Nagy-Bánya, Ruszt, Szatmár, Szeben (Kis), Szent-György, Zólyom városokban egy sem volt. Bazinban 2, Debreczenben 1, Esztergomban 1, Győrben 2, (1 városi 1 a jezsuitáké), i) U. ott II. 69., 79., 80., 85., 242. sz.
