Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok
476 lehetőleg gátolja 1 787 jan. 3 án a nyomdászokat szigorúan eltiltotta a vándor orvosok, borbélyok, sebészek orvosságait hirdető nyomtatványoknak kiállításától.1) Érdekes az orvosi reclamra nézve egy bizonyos Kern Tóbiásnak a szemgyógyászatban rendkívüli jártasságát magasztaló hirdetménye, melyet Mária Terézia királynőnek előterjesztett, hogy engedélyt kapjon Pozsonyban gyógyítani.2) A közigazgatás rendezésével kapcsolatban keletkezik nálunk a tiszti orvosok intézménye. A XVIII. század közepéig emlegettünk városi és megyei orvosokat. Szabad kir. városaink, amikor csak szerét tehették, tartottak a város által a közpénztárból fizetett orvost, akinek kötelessége volt a szegény polgárokat ingyen segélyben részesíteni és a városi gyógyszer- tárra felügyelni Egyes megyékben is találkoztunk már megyei orvossal, de ez inkább csak arra való volt, hogy a nemes urakat szolgálja tudományával. A XVII. században uralkodott humanistikus absolutismus veszi először gondjai alá a népet. Mária Terézia királynő 1752 okt 26 in a megyei hivatalok szervezését szabályozó rendeletében felhozza, minő csapásokat hoz a népre a közegészségügy elhanyagolt állapota, felhívja a megyéket, hogy gondoskodjanak az adózó népről, melynek nincs módjában magát gyógyíttatni. Meghagyja, hogy minden megye gondoskodjék képzett tiszti orvosról, aki lehetőleg a megye középpontjában lakjék; a szegényeket ingyen gyógyítsa; ha gyógyszertár nincsen, ő tartson gyógyszertárt jó karban s abból a gyógyszereket mérsékelt áron adja ki. A hol nincsen sebész «) U. o. II. 5 ti , 560., III., 1263., 1043. sz. 3) U. o. II. stb. old.
