Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok

t

474

származású 12, az idegen 24 körmöczi aranyat tartozik lefizetni, amely taxának

_rendeltetése alapúi szolgá

lni a külföldi egyetemekre menők segélyezésére.

Ezen rendeletnek értelme és hatálya csak a magyar orvosi karnak felállításáig volt. Mióta a nagy- szombati egyetem kiállított diplomákat, ezek hazánk egész területére vonatkozó érvénynyel bírtak, érvényük azonban az osztrák örökös tartományokra nem terjedt ki, inig az amott nyert oklevéllel nálunk lehetett gyakorlatot űzni. Az 1792 nov. 8-iki királyi rendelet annyiban megszüntette ezen visszás állapotokat, amenyiben, amint a mi oklevelünk nem volt elegendő az örökös tartományokban, úgy az ottani egyetemek által kiállítottak sem voltak nálunk érvényesek, hanem minden orvos tartozott magát azon ország egyetemén újra megvizsgáltatni, ahol működni akart. Minthogy azonban ez még bonyolultabbá tette a dolgot, az 1793 okt. 7-iki rendelet a teljes paritas alapjára áll s az örökös tartományok és Magyarország diplomás orvosainak és sebészeinek kölcsönösen és korlátlanúl meofeng-edi a

o o________

g

yakorlatot. Hogy ezen kölcsönösségi viszony egészen azonos alapon álljon, a pesti egyetemre nézve ugyanazon vizsgálati rendszert állapítja meg, mely a bécsin volt. A rendelet a kölcsönösséget — napjainkban is utánzásra méltó példaként — annyira viszi, hogy a hazánkba betelepülni akaró idegen orvost a magyar nyelvből vizsgálatra utasítja, a mieink viszont a német nyelv bírását tartoznak igazolni.1)

A képesítés és gyakorlat szempontjából fontos még az, hogy 1786-tól kezdve minden orvos tartozott a sebészetet is tanulni, noha nem volt kötelező a chi- rurgiai szigorlat. 1787 febr. 16 án az udvari cancellaria

») U. o. 1339. és 1351. sz.