Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok
471 Állatok országa« czímű művével ő vetette meg nálunk az állattani magyar irodalomnak alapját. Loeiv u Kár. Frigyes 1739-ben Magyarország botanikusaihoz nyilt levelet intézett hazánk flórája ismertetésének érdekében, felkérte őket, hogy »Flora Pannonica« czímű műve megírásában cserevisszony által támogassák őt. A »Flora Pannonica«-ról Weszprémi írja, hogy az öt nagy folio kötetben levő kéziratot Loew halála után Kastenholtz pozsonyi orvos vette meg. Loew mun- r káját folytatták Deccard J. Vilmos soproni orvos. Nyo- matásban nem jelent meg. Növénytani munkákat adtak ki: Agnethler Mih. és Kramer Ján. Gy. Vilm. A magyar borokról külföldi folyóiratokba írtak: Bácsmegyei Istv., V Raymann Ján. Ad. Az ásványvizeket és gyógyforrásokat ismertető munkákat a fürdőknél említjük. Hazánk meteorologiai és climaticus viszonyairól írtak: Bácsmegyei Istv., Fischer * Dán, Kramer Ján. és Raymann J. Ad. — Physikai értekezéseket írt, külföldön közölve azokat, Perlilzy y Ján. D. — Segner János Andrásnak természettudo- k mányi és mathematikai művei európaszerte első rangú tudós hírnevet szereztek. Nemzeti irodalmunk története Földi Jánost mint a »debreczeni kör« név alatt ismert iskolának alapítóját méltatja. »A Magyar Múzsában a magyar verselésről értekezvén (1787) az idegenes és magyaros iskolák kiegyeztetését sürgette. . . Keveset írt, csak nehány dalt s egy két utánzatot, de ízléssel. Dolgozott a nyelvtudomány terén is: ő szolgáltatta nagy részét a debreczeni gramaticának, s bár a nyelvújítást ellenezte, természetrajzi munkáiban maga is sok új szót alkotott.«1) A »Hadi történetek« írói, Görög és Kerekes, által t) Beöthy Zs. Írod. tört. I. 131.
