Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok
470 azt írja, hogy az ebben levőknél tökéletesebb imák egy könyvünkben sincsenek. Dimien Pálnak unitárius Catechismusát az összes unit. iskolákban használták. Kassai János az orvosi tudománynak szükségességét a szentírás alapján bizonyítgatta két értekezésében. Wallaszki M a század kiválóbb theologfusai közt említi Agnethler Mih. és Albrick Ján. orvosokat is. A philosophiai irodalomban Huszti-Szabó István, Nagy-borosnyai-Márton és a múlt századból átszármazott Köleséri S. és Pápai Páriz Ferencz nevével talál- kozuk. A történelem- és jogtudományéban: Bereczk Viz- aknay Györgyével, aki mint II. Rákóczy Fér. tábori orvosa korának eseményeit írta le. Agnethler Mih. y' éremtani, régészeti Perlitzy J. Dán. jogtudományi munkáival tűnt ki. Weszprémi István »A magyarországi keresztyén királyoknak históriája versekben foglalva« czímű könyvét Bécsben 1752-ben adta ki. Zoltán József Magyarország és Erdély történetével foglalkozott. A XVIII. század orvosait általánosságban legjobban a »természettudós« jelző illeti meg. Orvosaink közöl számosán adták jelét a természettudományokban alapos képzettségüknek és szorosan vett szaktudományuk mellett leginkább a természettudományokkal foglalkoznak. Hazánk természeti viszonyainak ismertetésénél a múlt században orvosainknak van legnagyobb érdemük. Mint magyar írót legelső helyen kell itt említenünk Földi Jánost, kinek »Rövid kritika és rajzolat a magyar fűvésztudományról« czímű 1793-ban a Magyar Hírmondó íróinak költségén Bécsben megjelent tanulmánya ezen szakban az első tudományos készült- séggel írt magyar munka. 1801-ben megjelent: »Természeti historia a Linné systemája szérint. Első csomó- *) *) Conspectus reip. lit.
