Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok

#>

456

egy ideig Pozsonyban gyakorolt, majd 170‘2-ben Besz- terczebányán telepedve le, a városnak és Zólyom, Túrócz megyéknek főorvosa volt. Orvosi magán iskolája által nagy érdemeket szerzett a magyar ifiaknak az orvosi tudományban kiképzése körűi. Tőle számosán, később jeles orvosokká lett ifiaink, nyerték nemcsak első ki- képeztetésüket, hanem az anyagi segélyt is külföldi tanulmányaik végzésére. Eletírója (Weszprémi) szerint olyan gazdag volt, hogy bányavállalatokba több mint 60.000 frtot fektetett. Mint jeles orvos több főúri családnak volt házi orvosa és egy alkalommal III. Károly király nejének súlyos betegsége alkalmával Bécsbe hivatta tanácskozásra. III. Károly királytól magyar nemességet kapott. Beszterczebányának több ízben bírája és senatora volt. A boroszlói orvos természettudományi annalesekben 14 értekezése jelent meg.

Molnár Adám nemes szülőktől Vasmegyében Te- restyénfalván 1716-ban született. Halléban 1747-ben lett doctorrá és az acad. nat. curios, tagjává választotta II. Marcellus néven. Hazatérve egyideig Brassóban volt gyakorló orvos, innen az oláh vajda udvari orvosának Bukarestbe ment, ahol 16 éven át lakott és több munkájában ismertette Románia természeti viszonyait és az ott uralkodó betegségeket.

Neu hold János Jakab 1700-ban Sopronban született. Egyetemi tanulmányait Wittenberg, Jena és Lipcse egyetemein végezte. Haza jőve előbb Nógrád, majd 1730-tól Komárom megye és a komáromi vár őrségének főorvosa volt. Az acad. nat. curios. 1729-ben II. Apollophanes néven tagjává, 1735-ben meg másodelnökévé választotta. F'iatal korában 1737-ben halt meg.

Paeken Keresztély. Ugyanily nevű atyja Porosz- országból származott, 1721 -ben Gömör megye tiszti