Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok
452 Altonában anatómiai museumot alapított. Orvosi és régészeti műveket írt. Conrdd András szül. Győrben 1724-ben. Tanulmányait Halléban és Berlinben elvégezve, itt 1748-ban orvostudorrá lett. Gyakorlatát Győrben, majd Sopronban folytatta, itt mint városi orvos. Az acad. nat. cur. 1751-ben III. Diodorus néven tagjává és a Gensel János Adám féle alapítvány gondnokává, a lausitzi tud. társaság tagjává választotta. Fia volt József (szül. 1756-ban) az első protestáns, akit a bécsi egyetemen orvostudorrá avattak. 1781-től az acad. nat. cur. tagja IV. Diodorus néven. Fischer Dániei Késmárkon 1695-ben született. Wittenbergben 1718-ban lett orvostudorrá. Mint Késmárk város és Szepes- és Liptómegyék physicusa működött. 1719-től az acad. nat. cur. tagja Cajus néven. Földi János, Nagy-Szalontán 1755 decz. 21-én született. Árván, szegényen, mint szolgagyerek végezte a falusi iskolát, azután altanítóvá lett. 1773-ban a debreczeni iskolába került, onnan 1781-ben Halasra ment rectornak, majd ugyanazon évben az orvosi pályára lépett. 1788-ban orvostudorrá avattatván, előbb Szatmáron működött, 1791-ben a Hajdú-kerület főorvosává választatván Hadházon telepedett le. O nevezhető a magyar természetrajzi, különösen az állattani irodalom és műnyelv megteremtőjének. Természetrajzi művei alapján a jénai természettani és földtani társaságok tagjává választatott. Nemzeti irodalmunk történetében előkelő helyet foglal el mint a »debreczeni kör«-nek alapítója, mint költő és nyelvtudós, aki a »debreczeni grammatika «-nak nagy részét szolgáltatta. Meghalt 1801-ben.1) ‘) U. o. II. 82 és Beöthy Zs. írod. tört. I. 131.
