Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok
448 A nagyszombati collegiumnak teljes egyetemmé kiegészítése után Mária Terézia királynő azon gondolattal is foglalkozott, hogy az általa *Nagy fejedelemség« rangjára emelt Erdély számára is állít egyetemet. A jezsuitáknak kolozsvári collegiuma már régebben viselte, az »Universitas« czímet, olyan értelemben, mint a kassai; mert itt is tanítottak theologiát, just és philo- sophiát. A királynő 1775-ben a kolozsvári Universi- tásnak megadta a rectorválasztás jogát, szabályozta a tanszékeket és a tanárok fizetését s ekkor Ígérte, hogy az orvosi karhoz Bécsből küld két tanárt. Ekkor elrendeltetett a boncztan, sebészet és szülészet tanítása és tanárul 400 frt fizetéssel kinevezett Laffer József sebész és szülészmester, aki az említett tantárgyakat egy év folyama alatt adta elő. Az 1776 nov. 7 iki kir. rendelet kilátásba helyezte az orvosi karnak a következő tanévekre a vegytan, növénytan, élettan és kórtan tanszékeivel tovább fejlesztését, de ezen terv az 1 777 aug. 27-iki rendelettel »egyelőre« függőben maradt és Laffer hosszabb időn át az orvosi karnak egyedüli tanára. 1787-ben állíttatott egy új tanszék az állatgyógyászatra s erre Fuhrman Péter neveztetett ki. Az 1790 okt. 8-ik helyt, tanácsi rendelettel a boncztan tanára mellé egy assistensi állomás rendszeresít- tetett. Még a múlt század folyamán szerveztetett az ásványtan, vegytan, élettan és általános kórtan tanszéke, betöltve Dr. Etienne András által, és a szemészeté Müllerheimi Molnár Jánossal. Etiennek 1797- ben történt halála után az ásványtani és vegytani előadások hosszabb időn át szüneteltek, az élet- és kórtan tanszékére Nagybaczoni Incze Mihály neveztetett ki Nevezetes még ezen században az 1790 jun. 7-iki udv. rendelet, mely szerint a boncztan és állatgyógy-'
