Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)

Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok

443

sérletekre évenként 100 írt utalványoztatott és meg- engedtétett az erőműtani leczkékhez szükséges könyvek és gépek beszerzése.

A tanrendszer az 1770 okt. 29-iki helytartótanácsi intézményben közöltetett az egyetemmel. Az orvoskarban öt tanszék rendszeresíttetett, úgymint: az elméleti orvostané (élet- és gyógyszertan, materia medica), a gyakorlati orvostané (kór- és gyógytan), a boncztané, a sebészet- és szülészeté és a vegy- és növénytané. 1775-ben a bölcsészeti tanfolyam, különösen a kísérleti természettan hallgatása az orvosi tanulmányok előfeltételéül szabatott ki. Az első évben a boncztan, a vegy és növénytan; a 2-ban az élettan; a 3-ikban az élettan ismétlése mellett a gyógyszertan és kórtan; a

4-ikben a kór- és gyógyszertan; ismétlése melleit a gyakorlati gyógytan a kórodában: az 5-ikben a gyakorlati gyógytan folytatása mellett a sebészet és szülészet adatott elő.

Az elméleti és gyakorlati orvostant Boerhaave, a vegy- és növénytant a tanár saját rendszere szerint adták elő naponként egyegy órában Ugyanennyi idő volt a boncztanra és a sebészetre is.

Tankönyvekül elő voltak írva: a vegytanban Boerhaave; a növénytanban Linné; az élettanban Boerhaave, van Swieten és Marherr; a gyógyszertanban Boerhave, Krantz, Cartheuser és Vogel; a kórtanban Boerhaave és Van Swieten; a boncztanban Scharschmidt, Winslow és Albini; a sebészetben Winslow, Verdieux, Heister; a szülészetben Kranz, Plenk és Steidele müvei. Ezek mellett a tanárok tanításuknál felhasználhatják a tudományok újabb vívmányait és saját észleleteik és kutatásaik eredményeit is.

A boncztan tanára utasítást kapott, hogy nyáron