Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok
442 hatban fennálló karokhoz megadta az orvosit is és szabályozta a tanárok fizetéseit s kineveztetésük módját. Kezdetben az új kar elhelyezése nehézséggel járt, miért is az 1770/71-iki tanév kezdetén az orvosi karban az előadások csak november 29-én vették kezdetüket a régi egyetem átalakított és kibővített épületével szemben levő új épületben. A királynő Van Swietennek, a bécsi klinika megalapítójának, tanácsa után indúlva az új orvosi iskolát a kor igényeinek megfelelően akarta szervezni és mikor a tanárok a szükséges mellékintézetek hiánya miatt panaszkodtak, 1771 szept 9 én meghagyta Nagy-Szombat városának, hogy kórházában a gyakorlati orvostan és szülészet tanítására helyet és alkalmat szolgáltasson. Ennek azonban kevés eredménye volt a városi kórház elégtelensége miatt, és noha a királynő az egyetemi pénztárból két betegszoba berendezését engedélyezte, a gyakorlati orvostan tanára előadásait leginkább csak elméletileg tarthatta és még 1776-ban is panaszolko- dott, hogy nincs koródája. A vegytani laboratórium felszerelésére a kar 1773- ban 600, a szükséges könyvekre 200 és a kísérletezésre évenkint 300 frtot kapott. Az anatómia tanításához szükéges hullákra nézve Pozsony- és Nyitra vármegyék utasíttattak, hogy a kivégzettek tetemeit szolgáltassák be. Amennyiben ez nem lenne elég, a tanárok a bonczolásnál állatok hulláit használják (1773.) Füvészkertnek megvették Swartzer János Lajos kanonoknak a felső kapun kivűl levő kertjét, majd a jezsuita rend eltörlése után a rendnek Stella nevű kertjét fordították ezen czélra. A természettani eszközök beszerzésére és a ki-
