Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Negyedik rész. A tizennyolczadik század - Hazánk általános politikai viszonyai - a) Orvosok
441 nagy területek gondozását bízni. A vásári oculisták, chirurgusok korlátozás nélkül űznek orvosi gyakorlatot és büntetlenül okoznak helyrepótolhatatlan kárt az emberi életben. A gyógyszertárak nem állanak kellő ellenőrzés alatt; idegen, a mi viszonyainkat figyelembe egyáltalában nem vevő dispensatoriumokat használnak. Az igazságszolgáltatásra nézve fontos törvényszéki orvosi vizsgálatokat nincs kinek teljesítenie. A királynőhöz benyújtott emlékirat terjedelmesen fejtegeti a magyar orvosi karnak közegészségügyi és nemzeti szempontokból nagy fontosságát, részletesen kimutatja, mire lenne egy ilyen karnak szüksége, menynyibe kerülne annak felállítása és fentartása s igen helyes érzékkel az ország középpontját Pestet ajánlja székhelyéül.1) A királynő az emlékiratot véleményadás végett kiadta a helytartó tanács útján a közegészség- ügyi bizottságnak. Általánosan érzett óhajtás volt már az, hogy a magyar ifiaknak itthon kell alkalmat adni magasabb kiképeztetésükre, hogy a külföldi iskoláztatás költséges volta ne vonjon el közéletünktől oly sok valódi tehetséget. Kifejezést ad ennek már az 1723-iki 70. t.-cz. A magyar nemzet iránt jó indulaté királynő ezen óhajtás kielégítésére 1769 jul. 17-én a nagy-szombati egyetem kibővítésére a jezsuita rend tanulmányi alapítványaiból évenkint fizetendő 10.000 frtot és a földvári apátságot jelölte ki, a jogikar tanszékeinek szaporítását rendelte el, az orvosi kar felállítását ekkor még függőben hagyta.2) Azonban ennek létesítése sem késett sokáig. Az 1769. nov. 7-iki leír. rendelet a Nagy-Szóml) Linzbauer Cod. II. 270—277. *) Az orvosi karra vonatkozó történeti adatokat Pauler Tivadar: ,A budapesti m. kir. tud. egyet, története I. Budapest 1880* *-ból vettem át. A to vábbi hivatkozásokat erre mellőzöm.
