Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
I. Őskori gyógyászatunk
35 — tára. Endemikus jellegű járványok, különösen lázak gyakran fordulhattak elő s ezek képezhették a természetes betegségek első csoportját; természetes okokból keletkeztek a harczban kapott sebek, a zúzódások, csonttörések, ficzamodások, az állatok harapása, marása s minden más bajok, melyeknek okát, keletkezését látták. Az előbbieket épen úgy isteni akaratból eredt csapá soknak tekintették, mint az utóbbiakat. Voltak azonban a néphit szerint mesterségesen támasztott betegségek is, melyeknek keletkezését az emberek rossz akarata idézte fel Itt megint két csoportot különböztethetünk meg. A varázsolok, kuruzsolok bosszúból hoztak valakire betegséget, megrontották az illetőt, vagy az uiu- solók az általok gyógyítás alá vett szenvedőről áthajtották a betegséget másra, arra a kit a sors véletlenül áldozatul kiszemelt.1) A mai népies babonák legalább erre mutatnak A csillagok is okozhatnak betegségeket, például a csillagok megszámlálásából erednek a szemölcsök. Rosszakaratból származottakúl vehetjük: az igézés, szemmel verés, szemről esés, megkötés, öntés útján keletkezőket. Az igézés különféle betegségeknek átkozó értelmű szavakkal felidézése. Ezen értelmezést találjuk a budai jogkönyvben is, hol a »Sagae et maleficae« czím alatt németül áll: »von ansprecherin) zaubern und liplerin.«* 2) Nem osztozom azoknak véleményében, kik az »igézést« a »szemmel verés«- és »szemtől jövés«- vagy »szemről esés «-sei azonosnak tartják.3) A néphit, mely itten egyeJ) Kiválóan érdekes erre Kozma Ferencz id. mii. 28 stb. „A boszorkányokról* szóló része. 2) 381. pont. 3) Fekete: Századok: 1874. VI. 384. — Kozma id. mű. 35. 3*
