Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
I. Őskori gyógyászatunk
34 biztosítsák maguknak a titok kizárólagos birtokát, vagy meggyőződésük volt, hogy a természeti tárgyak hatása csak akkor érvényesül, ha ahhoz az istenek beleegyezésüket külön is megadják; eldönteni bajos volna, különösen mikor látjuk, hogy az ilyen felfogás a keresztény világban ma is székiben meg van. Az urusolás mesterségét a természettől vagy a papoktól ellesték más szerencsések is s a haszon kedvéért, vagy ők is meggyőződésből, a titokzatosság fá- tyolába burkolták ismereteiket. A tapasztalás rávezette az embereket egyes szereknek hasznos, másoknak ártalmas voltára s így képesité őket később öntudatosan használni vagy ártani másoknak. Az ártalmas hatást, szemben a jótékony orvosolással tekinthetjük a tulaj- donképeni kuruzsoldsnak. Ennél a titkolódzásra okvetlenül volt és van is szükség. Igen helyes vélemény az, hogy, a mennyiben a nomád nép férfiait a vadászat, halászat, a harczok folytonosan igénybe vették; a házi gondok, sebesült férjeik, beteg gyermekeik ápolása a nők vállait terhelték: különösen az aszonyok szereztek gyógyászati tapasztalatokat, melyekkel aztán gyógyítottak vagy megrontottak, urusoltak vagy kuruzsoltak. S minthogy az erre szolgáló bővebb tapasztalatok egy előhaladottabb életkort tételeznek fel; így lettek az egész magia-kör typusaivá a vénasszonyok, banydkx) Azonban mint a későbbi kor boszorkánypörei mutatják, a férfiak sincsenek kizárva a titkos szerek ismeréséből. A vándorlás közben, majd a honfoglalás idejében és a mai hazánkban történt állandó letelepedés után a magyar nemzet sok viszontagságnak volt kitéve. Az éghajlat, a helyi viszonyok folytonos változása, kellett, hogy befolyással legyenek a népnek egészségi állapo:) Kozma: Mythol. elemek stb. 31.