Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - e) Egészségügyi intézmények. Járványok. Orvosrendőrség
406 zakat alapítottak: 1600-ban Drugeth Zsigmond özvegye Keglevich Teréz grófnő Homonnán; ugyanakkor a város Pozsonyban; 1613-ban Thurzó Gy. Bitsén; 1637-ben Pálffy Miklós gróf Vöröskőn — Nyitramegye —; 1640- ben a premontrei apátság Jászó-Mindszenten; 1643-ban a polgárság Podolinban és Metzenséfen; 1672-ben Wesselényi László gróf Tepliczen — Trencsén. — 1678-ban Széchényi György gróf, esztergomi érsek Győrött; 1680- ban Löwenberg Katalin grófnő Szereden — Nyitramegye.----Modorban 1672-ben, Szombathelyen 1682b en keletkeztek polgári kórházak. Lorántffy Zsuzsanna 1620-ban építtetett kórházat Sárospatakon. 1650-ben Lubomirszky herczeg Szép es-Váralján, 1672-ben Sze- lepcsényi érsek Pozsonyban alapítottak kórházakat az irgalmas szerzetes rend részére.1) Városaink gazdagságát jóformán tönkre tette a XVII. századnak vámrendszere. A polgárság azonban még ezen században is buzgón ápolja az emberszeretet nemes erényét. Sajnálni lehet, hogy az erőszakos ellenreformatio a kórházakra is károsan hatott, elszedve azoknak vagyonát egyes szerzetes rendek javára. Beszterczebányán 1604-ben a szt. Erzsébet kórházat a jezsuiták foglalták el; Lőcsén 1675-ben a kassai kamara meghagyta a városnak, hogy a kórházat templomával és összes ingatlanával együtt adja át a szt. Ferenczrendű szerzeteseknek. Holló Imre kamarai tanácsos 1679-ben erőszakkal hajtotta végre a rendeletet s a város a kiszállított betegeket azonnal más házban helyezte el. Máshol is hasonlóan jártak a protestánsok által fentartott kórházak. A népnevelésnek elhanyagolt állapota szülte az emberi életben és egészségben roppant károkat okozott balhiedelmeket, ezek közt kiválóan kettőt: a hitet ‘) U. ott. 22—23.
