Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - d) Szülészet
401 megy, hova őt is várja és már írt, hogy fiát Zsigát is vigyék oda.1) A trencsém fürdők a Wesselényi féle összeesküvés idejében történelmi nevezetességre tettek szert. Gyógyforrásainknak felkutatása, tudományos ismertetése és a közegészségügy érdekében hasznosítása a következő századnak jutott feladatúi. A bécsi udvarnak a fürdők fontosságát méltányoló nézetének kifejezése II. Ferdinandnak rendelete, melyben a malmok, kovácsműhelyek, iskolák és a gyermekágyasokkal egysorban a fürdőket is felmenti minden haditeher alól. d) Szülészet. Az anatómia fejlettsége és a sebészetnek tudományos alapokra fektetése mellett Európa egyes államaiban a szülészetre is kezdenek gondot fordítani. Francziaországban a »Hőtel-Dieu« ben tanszéket állítottak a szülészetnek és onnan kerültek ki a legképzettebb szülészek és szülésznők. Ottan már a XVII. században elvetik azon nézetet, hogy férfinak a szülésnél segédkeznie erkölcstelen dolog. Maga XIV. Lajos volt az, aki első unokája születése alkalmával Jules Clementet a segédkezére felszólította. Példája aztán követőkre talált. Olaszország és Hollandia kiváló orvosai is foglalkoznak a szülészet ügyével és ezen országokban is vannak már képzett szülésznők. Németországban csak a század végén jelennek meg a szülésznők számára írt könyvek A kormányok is csak akkor kezdik rendeletekkel szabályozni a szülésznői foglalkozást.* 2) Nálunk a szülésznők elméleti képeztetéséről még •) A két Rákóczy Gy. lev. 58. 2) Haeser II. 459 stb.
