Demkó Kálmán dr.: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig (Budapest, 1894)
Harmadik rész. A tizenhetedik század - c) Seborvosok. Fürdők
400 ásványvizeknek tüzetesebb vizsgálatát és orvosaink már kezdenek tudományosan foglalkozni gyógyvizeinkkel, így: Árkosi Tegző Benedek a nagy-váradi, Loew András a balfi és pinkafői, Scholtz Jeremiás a balfi, Vette György (gyógyszerész) Erdélynek meleg forrásairól értekeztek. Gyógyfürdőink ezen században az előkelő magyar úri családoknak már kedvelt tartózkodási helyeikké kezdenek válni. Forgách Mária 1607 máj. 5-én és június 1-én a stubnyai hévvízen kelt leveleiben értesíti a maga és családja hogylétéről Révay Ferencz- nét,1) Homonnai Mária Murányból 1643 máj. 12-én írja Turóczba Révay Ferencznek, hogy leányai Listius Jánosné és Illésházy Gáspárné igen kívánkoznak a hév- vizekbe — Stubnyára —, de minthogy most sok vendégnép van ott, talán alkalmatos szállások sem lehetne, de ha Révay biztatná vagy két hétre elbocsátaná oda őket.2) Rákóczy Zsigmond 1648 május 21-én panaszol- kodva írja Munkácsról anyjának, hogy ugyan fél, hogy az savanyúvíz ital nélkül most is el kell lennie, mivel a késmárki doktor nem jöhet. De már máj. 26-án Savanyúvízen — Szolyva — keltezi levelét, ahova Sé- lyei doktorral 25-én érkezett. Keglevics Péter naplójában írja: >1658 jul. 29-én este gróf Zrini Péternénél savanyúvizen voltunk: én, ifjabb gróf Erdődy György és fia, Chikulin Ferencz és fia és Laczkó fiam. Mindnyájan jól fel voltunk hangolva, jól becsiptünkc. Majd aug. 3-án: »Studeniczán savanyúvízen voltam én, Chi- kulinné, ifjabb gróf Erdődy György neje és Boris kisasszony, Keglevich Zsigmond leánya.3) 1638 junius 2-án I. Rákóczy György írja nejének, hogy a gyógyi fürdőbe *) Magy. hölgy. lev. 121. *) U. o. 298. s) Magyar tört. tár. XII. 24.
